Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Varasd vármegye milyen hatással volt a mai társadalom különböző aspektusaira. Megjelenése óta a Varasd vármegye vitákat, vitákat és jelentős változásokat generált különböző területeken. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Varasd vármegye hogyan befolyásolta a politikát, a gazdaságot, a kultúrát, a technológiát és mindennapi életünk más fontos aspektusait. Ezenkívül elmélyülünk a Varasd vármegye múltjában, jelenében és jövőjében, hogy jobban megértsük fejlődését és jelentését a jelenlegi kontextusban. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és mélyreható látásmódot kínáljon a Varasd vármegye-ről, azzal a céllal, hogy az olvasó szélesebb és gazdagabb megértését nyújtsa ennek a jelenségnek.
Varasd vármegye | |||
| |||
Ország | Magyar Királyság | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | horvátok, szerbek | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2.521 km² | ||
Térkép | |||
![]() | |||
Varasd vármegye térképe | |||
![]() | |||
Varasd vármegye domborzati térképe |
Varasd vármegye (horvátul: Varaždin, Varaždinska županija, németül: Komitat Warasdin, szlovákul: Varaždínska župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli területein. Területe 1991 óta Horvátország része.
A vármegye területének nagy része dombság, csak északi részén található a Dráva folyó síkság. Északról a Magyar Királyság Zala vármegye, keletről szintén a Magyar Királyság Somogy vármegyéje, délről Belovár-Kőrös és Zágráb vármegyék, nyugatról pedig Stájerország határolta.
A vármegye területe a 12. században lett a Magyar Királyság része, mert ekkor jött létre a magyar-horvát perszonálunió. 1526-tól a Habsburg Birodalom része volt. 1918-tól Jugoszlávia, majd 1991-től a független Horvátország része.
A vármegye összlakossága 1910-ben 307.010 személy volt, ebből:
A vármegye nyolc járásra volt felosztva 1917-ben: