Jelenleg a Goranec (Klenovnik) a társadalom széles köre számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Az emberek egyre inkább igyekeznek megérteni és feltárni a Goranec (Klenovnik) különböző oldalait és alkalmazásait, akár szakmai, tudományos vagy személyes szférában. Ezt a témát a vita és a vita központi pontjaként helyezték el különböző területeken, mély reflexiókat és elemzéseket generálva a modern életben betöltött hatásáról és relevanciájáról. A Goranec (Klenovnik) számos kutatást, projektet és kulturális produkciót indított el, amelyek célja a koncepció innovatív és kreatív módon történő megértése és alkalmazása. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Goranec (Klenovnik) által kínált többféle dimenziót és perspektívát, valamint annak fontosságát a jelenlegi környezetben.
Goranec | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Varasd |
Község | Klenovnik |
Jogállás | falu |
Polgármester | Andrija Golub |
Irányítószám | 42244 |
Körzethívószám | +385 042 |
Népesség | |
Teljes népesség | 10 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Népsűrűség | 11,20 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 412 m |
Terület | 3,57 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Goranec falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Klenovnikhoz tartozik.
Varasdtól 23 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra fekszik.
1857-ben 88, 1910-ben 148 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben a falunak 14 háztartása és 40 lakosa volt.
A Mačkova-barlang (Macskabarlang), más néven Velika Pećina régészeti védett lelőhely. A barlang Ivanectől körülbelül 10 km-re, a Ravna gora részét képező Plat-hegyen található található a Velika Sutinska-völgy és a Žarovnica-patak felett, 428 méteres magasságban. A barlangot Dupljanska-barlangnak és Pelenjska-barlangnak is nevezik. A barlangban a gazdag paleontológiai anyag és számos pleisztocénkori állatmaradványt mellett előkerültek az őskori ember csontvázmaradványai, valamint kő- és csontfegyverek, cserépdarabok és egy rézből készített szekerce is. A leletek a paleolitikumból, a kőrézkorból, a korai bronzkorból, az ókorból és a középkorból származnak. A barlang védett kultúrtörténeti emlékhely. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2990.[2]