Jakopovec
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Jakopovec témáját, elemezve annak jelentőségét a mai társadalomban és életünk különböző területeire gyakorolt hatását. Eredetétől és fejlődésétől a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig, a minket körülvevő világhoz való viszonyunkban való részvételen keresztül. Megvizsgáljuk a szakértői véleményeket és a Jakopovec körül létező különféle szempontokat is, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a széles és összetett témáról. Ezen a vonalon mélyreható elmélkedésbe fogunk beleásni, amely segít jobban megérteni a Jakopovec jelentőségét a jelenlegi kontextusban.
| Jakopovec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Jalžabet |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Josip Križanić |
| Irányítószám | 42204 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 419 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 14′ 46″, k. h. 16° 24′ 43″46.246000°N 16.412000°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 46″, k. h. 16° 24′ 43″46.246000°N 16.412000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jakopovec témájú médiaállományokat. | |
Jakopovec falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Jalžabethez tartozik.
Fekvése
Varasdtól 9 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re nyugatra a Drávamenti-síkság szélén, az A4-es autópálya mellett fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. A leendő Zágráb - Goričan autópálya építkezésének régészeti leletmentő munkái során 2002/2003-ban találtak rá a falu közelében fekvő „Blizna” régészeti lelőhelyre.[2] A feltárás során őskori házak padlószintjét, valamint több tucat kerámia- és fémtöredéket találtak, amelyek a neolitikumhoz (Korenovo-kultúra), a kőrézkor hoz (Lasinja-kultúra), a késő bronzkorhoz (urnamezős kultúra) és a késő vaskorhoz (kelták, La Tène-kultúra) tartoznak. Ugyancsak találtak a római korhoz, a népvándorláshoz, valamint a középkorhoz tartozó lelteket is. Így megállapítható, hogy az itteni település az őskortól a középkor végéig folyamatosan lakott volt. A lelőhely elhelyezkedése szempontjából rendkívül kedvező volt a Blizna-patak közelsége és kedvező fekvése, mivel a széles és termékeny Dráva-völgy itt csatlakozik Varasdi-hegység lejtőihez.
A falunak 1857-ben 393, 1910-ben 592 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Novi Marofi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, később Jugoszlávia része lett. 2001-ben a falunak 131 háza és 487 lakosa volt.
Nevezetességei
- Barokk Szent Jakab kápolnája. A kápolna a falu központjában, egy kis tisztáson található, apszisa mögött temetővel. A kápolnát az 1334-es plébániai összeírás már említi. A mai épület megőrizte a középkori templom méreteit, a 19. század 1. felében végzett bővítésekkel. A kápolna keletelt, egyhajós, alacsonyabb és keskenyebb, félköríves apszissal, a bejárat feletti harangtoronnyal. A teljes belső teret növényi motívumokkal, valamint angyalok és angyalfejek motívumaival készített falfestmény díszíti, amelyet Julija Merlić varasdi festőművész készített 1949-ben.[3]
- Szent Jakab-szobor. A szobornak négyzet alakú talapzata van, amelyre keresztet, és a következő szöveget faragták: „Sveti Jakob moli za nas.[4]”. Szent Jakab függőleges redőkből álló hosszú ruhában áll. Jobb kezében bot, dereka körül vizes palackok, hátán széles karimájú kalap látható. A szobor ennek e vidék barokk kőszobrainak értékes példája.[5]
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6319.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1237.
- ↑ Szent Jakab könyörögj értünk.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1932.
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |