Square Enix

A Square Enix-ről való beszéd olyan téma, amely különböző területeken érdeklődést és vitát váltott ki. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a történelemben betöltött relevanciájáig a Square Enix különböző tudományágak tanulmányozásának és kutatásának tárgya. Az idő múlásával a Square Enix különböző kontextusokban fejlődött és egyre fontosabbá vált, ami mélyebb és részletesebb elemzést eredményezett jelentésének és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásának. Ebben a cikkben a Square Enix-hez kapcsolódó különböző szempontokat és annak mai relevanciáját fogjuk megvizsgálni, figyelembe véve többek között a kultúrára, gazdaságra és politikára gyakorolt ​​hatását.

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Square Enix Holdings Co., Ltd.
株式会社スクウェア･エニックス・ホールディングス
A Square Enix székháza Sindzsukuban
A Square Enix székháza Sindzsukuban
Típuskabusikigaisa
Jogelőd
Alapítva1975. szeptember 22. (Eidansha Boshu Service Center)[1]
2003. április 1. (Square Enix)[2]
Székhely6-27-30, Shinjuku Eastside Square, Sindzsuku, Tokió,
160-8430, Japán
Vezetők
Iparágvideójáték-ipar, anime, könyv, magazin, filmipar
Forma
  • videójáték-fejlesztő
  • könyvkiadó
Termékekvideójátékok, könyvek, újságok
ÁrbevételNövekedés256,824 milliárd ¥ (2017)[3]
ProfitNövekedés20,039 milliárd ¥ (2017)[3]
Alkalmazottak száma3924 (2016)[3]
Leányvállalatai
TőzsdeOTC Markets Group
Square Enix Holdings Co., Ltd. 株式会社スクウェア･エニックス・ホールディングス (Japán)
Square Enix Holdings Co., Ltd. 株式会社スクウェア･エニックス・ホールディングス
Square Enix Holdings Co., Ltd.
株式会社スクウェア･エニックス・ホールディングス
Pozíció Japán térképén
é. sz. 35° 41′ 10″, k. h. 139° 41′ 42″35.686200°N 139.695000°EKoordináták: é. sz. 35° 41′ 10″, k. h. 139° 41′ 42″35.686200°N 139.695000°E
A Square Enix Holdings Co., Ltd.
株式会社スクウェア･エニックス・ホールディングス weboldala

A Square Enix Holdings Co., Ltd. (株式会社スクウェア・エニックス・ホールディングス; Kabusikigaisa Szukuvea Enikkuszu Hórudinguszu; Hepburn: Kabushikigaisha Sukuwea Enikkusu Hōrudingusu?) japán videójáték-fejlesztő, kiadó és forgalmazó cég.[5] Legismertebb videójátékai a Final Fantasy, a Dragon Quest és a Kingdom Hearts szerepjáték-sorozatok. Több játékból is 10 millió példány felett kelt el világszerte, míg a legsikeresebb Final Fantasyből a 115 millió darabot is meghaladták az eladások. A Square Enix székhelye Sindzsukuban, Tokióban található. A cég közel 4000 alkalmazottat foglalkoztat.[3]

A Square Enix a Square és az Enix egyesülésével jött létre, miután 2003. április 1-jén az Enix megvásárolta a Square-t. Az egyesülés után a Square több vezetője is hasonló pozíciót kapott az új cégben, az alkalmazottak 80%-át a Square korábbi alkalmazottai tették ki. A Square volt elnöke, Vada Jóicsi az új cég vezetője, az Enix volt elnöke, Honda Keidzsi az alelnöke, az Enix alapítója és a Square Enix legnagyobb résztulajdonosa, Fukusima Jaszuhiro pedig tiszteletbeli elnöke lett.

2008 októberében a Square Enix két külön vállalatba szervezte a vállalatirányítást és a videójáték-gyártást. A Square Enix átalakításra került egy holdingcéggé Square Enix Holdings Co., Ltd. néven, míg a videójátékokhoz kapcsolódó feladatokat a Square Enix Co., Ltd. látja el. 2017-ben a cég bevétele több mint 250 milliárd jen volt.[3]

A Square Enix Holdings a tulajdonában van az arcade játékokat gyártó Taito Corporation, amely olyan játékokról ismert, mint a Space Invaders, a Bubble Bobble és a Darius. A Square Enix felvásárolta a Tomb Raider-, a Deus Ex és a Hitman-sorozatokról ismert brit Eidos Interactive-ot is, melyet 2009-ben beleolvasztottak a Square Enix Europe-ba, hogy a játékait a Square Enix neve alatt adhassák ki.

Története

Enix

Bővebben: Enix

Az Enixet 1975. szeptember 22-én alapította Eidansha Boshu Service Center néven Fukusima Jaszuhiro építészből lett vállalkozó.[6][7] Az Enix elsősorban olyan játékok kiadására összpontosított, amelyeket kizárólag a céggel partnerségben álló vállalatok fejlesztettek. Ezek közül az egyik legsikeresebb a Chunsoft által fejlesztett Dragon Quest konzolos játéksorozat volt. A fejlesztő személyzet legfontosabb tagjai többek között Nakamura Kóicsi rendező, Horii Júdzsi író, Torijama Akira művész és Szugijama Kóicsi zeneszerző voltak.[8] A Famicom alapú RPG játéksorozat első tagja 1986-ban jelent meg, és a Japánban eladott 1,5 millió példányával a Dragon Quest vált a cég legjövedelmezőbb franchise-ává.[9][10] Annak ellenére, hogy az Enix régi versenytársa, a Square kizárólag Sony PlayStationre fejlesztett, az Enix 1997 januárjában bejelemtette, hogy Nintendóra és Sony konzolokra is kiadja játékait.[11] Ez jelentős növekedést jelentett mind az Enix, mind a Sony számára.[12] 1999 novemberében az Enix a Tokiói Tőzsde 1. szekciójában szerepelt, jelezve, hogy „nagyvállalatként” működik.[6][13]

Square

Bővebben: Square

A Square-t Mijamoto Maszafumi indította el 1983 októberében az apja tulajdonában álló Den-Yu-Sha villamosenergia-hálózat építő cégének számítógépes játékszoftverekkel foglalkozó részlegeként. Mivel a játékfejlesztést akkoriban rendszerint csak egy programozó végezte és a játék minden elemét számítógépes nyelvvel alkották meg, Mijamoto az elsők között volt, aki úgy gondolta, hatékonyabb, ha képzett grafikus tervezők, programozók és történetírók együtt dolgoznak a projekteken, kihasználva a számítógépek fejlődése adta lehetőségeket.[8]

1986 szeptemberében a részleg önálló cégként vált ki és Mijamoto vezetése alatt a Square Co., Ltd. nevet vette fel.[1] Miután több, Famicomra kiadott játékkal sem ért el sikereket, székhelyét Uenóba helyezte át 1987-ben. Itt fejlesztette a Final Fantasy szerepjátékát, melyet az Enix 1986-os azonos műfajú Dragon Quest játékának sikere inspirált.[14] Final Fantasy 400 000 eladott példánnyal már sikeres volt, és Square vezető franchise-ává vált, a sorozatnak folyamatosan jelennek meg új darabjai.[8]

A Final Fantasy franchise mellett számos ismert címet jegyez a cég, mint a Chrono Trigger, a Chrono Cross, a Secret of Mana, a Legend of Mana, a Xenogears, a Brave Fencer Musashi, a Parasite Eve, a Saga Frontier, a Romancing Saga, a Vagrant Story, a Kingdom Hearts (Disney Interactive-vel koprodukcióban) és a Super Mario RPG (Mijamoto Sigeru felügyelete alatt készült).[14] 1994 végére a kiváló minőségű szerepjátékok elismertté tették a Square-t.[15] A Square egyike volt azoknak a vállalatoknak, amelyek Nintendo 64-re terveztek fejleszteni és kiadni játékokat, de az olcsóbb gyártási költségek miatt a CD-alapú konzolok, mint a Sega Saturn és a Sony PlayStation mellett döntöttek.[16] Az egyik ilyen játék volt a Final Fantasy VII, mely 9,8 millió eladott darabbal a második legjövedelmezőbb PlayStation-játék.[14]

Egyesülés

A Square és az Enix egyesítését 2000 óta fontolgatták, de a Square első mozifilmjének, a Final Fantasy – A harc szellemének 2001-es pénzügyi kudarca után az Enix vonakodott végrehajtani azt, míg a Square pénzt veszített.[17] A Square a Sonyhoz fordult tőkeinjekcióért, ami 2001. október 8-án 18,6%-os részesedést szerzett a Square-ből.[18] A Final Fantasy X és a Kingdom Hearts sikere után a cég anyagi helyzete rendeződött, és a történetének legmagasabb működési árrését könyvelte el a 2002-es pénzügyi évben.[19][20] 2002. november 25-én bejelentették, hogy a Square és az Enix korábbi egyesülési tervei hivatalosan folytatódnak, azzal a céllal, hogy kölcsönösen csökkentsék a fejlesztési költségeket és versenyezzenek a külföldi fejlesztőkkel.[21] Vada Jóicsi, a Square elnöke és vezérigazgatója a következőképp magyarázta: „Az egyesülésről azért hoztuk meg a döntést, hogy további örömöt szerezhessünk a játékosoknak és a fennmaradásunk érdekében. Az Enix kiváló vállalat. A Square helyzete teljesen rendeződött, ami azt jelenti, hogy az egyesülés akkor következik be, amikor mindkét cég a csúcson van”. Honda Keidzsi, az Enix elnöke hozzátette: „Mivel a játékipar nagy változásoknak néz elébe, szeretnénk egyesíteni a Square fejlesztőinek tehetségét és az Enix külső erőforrásait, hogy olyan játékokat készítsünk, amelyekre a játékosok világszerte felfigyelnek. Vada és én régóta azt gondoljuk, hogyha a két cégünk együtt dolgozna, képesek lennénk valami nagyon érdekes dolgot készíteni. Szeretnék olyan játékokat előállítani, amelyeket az emberek rendkívülinek gondolnak.”[22]

Néhány résztulajdonos aggodalmát fejezte ki az egyesüléssel kapcsolatban, nevezetesen a Square eredeti alapítója és legnagyobb részvényese, Mijamoto, aki az összevont cégek lényegesen kisebb százalékát tudhatta magáénak.[23] Más kritikákat vetett fel Ója Takasi a Deutsche Securitiestől, aki kételyeinek adott hangot egy ilyen egyesülés előnyeiről: „Az Enix kiszervezi a játékfejlesztést és kevés a házon belüli alkotója, míg a Square mindent maga csinál. A kettő kombinációja nem ad negatív tényezőket, de operatív együttműködés útján keveset hoz.”[24] Mijamoto aggodalmait végül megoldották az egyesülés árfolyamának megváltoztatásával úgy, hogy minden Square-részvényt 0,81 Enix-részvény helyett 0,85 részvényre váltottak, és az egyesülés így zöld utat kapott.[25][26] Az egyesülést 2003. április 1-jén vitték véghez, e napon jött létre a Square Enix.[14][27] Az egyesülés után az új cég alkalmazottainak 80%-át a Square korábbi alkalmazottai tették ki.[28] A Square több vezetője is hasonló pozíciót kapott az új cégben. A Square volt elnöke, Vada Jóicsi az új cég vezetője, az Enix volt elnöke, Honda Keidzsi az alelnöke,[21] az Enix alapítója és a Square Enix legnagyobb résztulajdonosa, Fukusima Jaszuhiro pedig tiszteletbeli elnöke lett.[29]

Az egyesülés eredményeképp a Square Co., Ltd. beleolvadt Enixbe.[30][31] 2003 júliusában az egyesítési folyamat részeként a Square Enix áthelyezte székhelyét Jojogi, Sibuja, Tokióba,[2] amit 2012-ben Sindzsuku, Tokióba költöztetett.[32]

Felvásárlások és leányvállalatok

A Square és az Enix 2003-as egyesülése után a Square Enix számos céget vásárolt fel és számos leányvállalatot hozott létre. Hogy megerősítse jelenlétét a vezeték nélküli piacon, 2004 márciusában felvásárolta a UIEvolution mobiltelefonalkalmazás-fejlesztő céget, amit 2007 decemberében eladott és 2008 januárjában megalapította helyette a Square Enix MobileStudiót, hogy a mobiltermékekre összpontosítson.[33][34] 2005 januárjában a Square Enix megalapította a Square Enix Chinát, hogy érdekeltségét Kínára is kiterjessze.[2] Ez év szeptemberében a Square Enix felvásárolta a Taito Corporation játékfejlesztő- és kiadócéget, ami arcade játékairól volt híres, mint a Space Invaders és a Bubble Bobble sorozat. A Taito otthoni és hordozható játékokkal foglalkozó részlegét 2010 márciusában beolvasztották a Square Enixbe.[35] 2008 augusztusában a cégnek hasonló tervei voltak a Tecmo videójáték-fejlesztővel, de a Tecmo visszautasította a felvásárlási szándékot.[36][37]

2009 februárjában a Square Enix bejelentette az Eidos Interactive holdingcége, az Eidos plc felvásárlását több játékfejlesztő leányvállalatával együtt. Az Eidos egy Egyesült Királyságbeli székhelyű kiadó, legismertebb sorozatai a Tomb Raider, a Hitman, a Deus Ex, a Thief és a Legacy of Kain.[38] Az Eidos felvásárlása 2009 áprilisában fejeződött be, és novemberben a kiadót összevonták a Square Enix európai kiadószervezetével, létrehozva a Square Enix Europe-ot.[39][40] Az összevonás során több cégnél leépítések voltak, a Battlestations (Midway és Pacific) játékairól ismert budapesti székhelyű Eidos Hungaryt pedig bezárták.[41][42]

2011 márciusában a Square Enix újabb mobilfejlesztő stúdiót alapított Hippos Lab néven, amit 2012-ben még egy követett, a Square Enix Montréal.[43][44] 2013 júniusától 2015 januárjáig Smileworks néven Indonéziában is működtetett egy mobilstúdiót. A cég következő leányvállalata a Shinra Technologies, egy felhőalapú játékszolgáltatást nyújtó cég volt, ami 2014 szeptemberétől 2016 januárjáig állt fent.[45][46] 2015-ben a Square Enix új stúdiót hozott létre, a Tokyo RPG Factoryt, aminek fő munkája az I Am Setsuna (Project Setsuna) volt.[47][48] 2017. február 21-én jelentették be egy új stúdió, a Studio Istolia megalakulását. A stúdiót Baba Hideo vezeti és a Project Prelude Rune RPG játékon dolgoznak.[49]

Felépítés

Az Enix és a Square egyesülése napján megszűnt vállalatok és leányvállalatok

  • Enix Corporation – Jogutódja a Square Enix, Inc.
  • Enix America Inc.
  • Square Co., Ltd.
  • Squaresoft, Inc.
  • Square L.A., Inc.
  • Square Electronic Arts L.L.C. – A Square (70% tulajdon) és az EA (30% tulajdon) cégek közös vállalkozása, ami a Square játékait adta ki Amerikában. 2003. április 1-jén megszüntették.
  • Electronic Arts Square K.K. – A Square (30% tulajdon) és az EA (70% tulajdon), ami az EA játékait adta ki Japánban. 2003. április 1-jén megszüntették.
  • Square Europe, Ltd. – Square európai részlege. 2003. április 1-jén átnevezték Square Enix Europe, Ltd.-ra, majd 2004-ben Square Enix, Ltd.-re.
  • Square Enix Webstar Network Technology (Beijing) Co., Ltd.

A Square Enix fejlesztőrészlegei

A Square Enix 2013 decemberében átstrukturálta a fejlesztőrészlegeit, az addig 10 részleget 12-re növelve. Egy-egy részleg egyszerre több projekten is dolgozhat, a stábtagok átjárhatnak egyik részlegből a másikba.[51][52]

Fejlesztőrészleg Vezető Híresebb sorozatuk
1 Kitasze Josinori Final Fantasy
2 Tabata Hadzsime Final Fantasy Crystal Chronicles
3 Hasimoto Sindzsi Final Fantasy, Kingdom Hearts
4 Hazama Icsiró Final Fantasy
5 Josida Naoki All Star Pro-Wrestling, Final Fantasy
6 Mijake Jú Front Mission, Dragon Quest
7 Siba Takamasza Hanjuku Hero
8 Hirono Kei Mana
9 Tokita Takasi Dragon Quest, Final Fantasy
10 ? tri-Ace-játékok
11 Jokojama Júki Grimms Notes
12 Vatanabe Jaszuhito Schoolgirl Strikers

Megj.: A táblázat adatai a 2015-ös állapotot mutatják.

Üzleti modell

A Square Enix üzleti modellje a „polimorfikus tartalom”-ra épül, ami azt jelenti, hogy játékaikat többféle platformra, illetve médiaformátumban is kiadják.[53] Ennek egyik korai példája volt a Fullmetal Alchemist mangasorozat, amit feldolgoztak két animesorozat, több regény és videójáték formájában is. Hasonló termékeik még a Final Fantasy VII, a Code Age, a World of Mana, az Ivalice Alliance és a Fabula Nova Crystallis Final Fantasy XIII.[54] Vada Jóicsi ezt mondta: „nagyon nehéz megütni a főnyereményt, de ha ez megtörténik minden levét kisajtoljuk”.[55]

A Square Enix alapértelmezett játéktervezési modellje az, hogy először a történetet, a szereplőket és a grafikát készítik el, csak ezután következnek a csatarendszerek, a pályák és az átvezető videók. Murata Taku elmondta, hogy ez a folyamat Final Fantasy VII sikere után vált a Square fejlesztési modelljévé 1997-ben.[56] A Final Fantasy XIII stábjának mérete csúcspontján 180 művész, 30 programozó és 36 játéktervező volt, de ezután szerkezetátalakítást végeztek a nagyszabású projektek jövőbeli kiszervezésére.[57]

Hasonlóan a Sony Greatest Hits játékaikhoz a Square Enix is újra kiadja sikeresebb játékait Ultimate Hits címen, alacsonyabb áron.[58]

Termékek

Videójátékok

Bővebben: A Square Enix videójátékainak listája, A Square Enix mobiljátékainak listája, A Taito videójátékainak listája és A Square Enix Europe videójátékainak listája

A Square Enix főképp videójátékokat készít és elsősorban szerepjáték franchise-airól ismert.[5] A legsikeresebb franchise-ukból, az 1987-ben elindított Final Fantasy-ből 2014 júniusáig összesen több mint 110 millió darabot adtak el világszerte.[59] A Dragon Quest franchise, amely 1986-ban indult, szintén nagy sikerű, Japán egyik legnépszerűbb játéksorozataként tartják számon, az új részek rendszeresen túlszárnyalnak más játékokat megjelenésük idején, és 2014 júniusában összesen több mint 64 millió darabot értékesítettek világszerte.[59] A közelmúltban a Kingdom Hearts sorozat (amelyet 2002-től kezdődően a Disney tulajdonában álló Buena Vista Games-szel fejlesztenek) vált népszerűvé, több mint 20 millió darabot értékesítettek 2014 márciusáig.[60]

2003. elején a Square Enix amerikai leányvállalata bejegyeztette a Dragon Quest márkanevet, ami a Dragon Warrior márkanevet cseréli le (ezt eddig nem tehetették mert a TSR kiadónál voltak a jogok). 2004 májusában bejelentették, hogy a Sony Online Entertainment-tel kötött egyezség szerint ők fogják kiadnia az EverQuest II-t Japánban. A Square Enix a Nintendo Entertainment System-től kezdve szinte minden konzolra fejlesztett játékot, de soha nem adott ki Sega konzolra egy játékot sem. Square Enix-nél több olyan időszak volt amikor csak bizonyos konzolra jelentettek meg játékot. Legtöbb játékuk Nintendo Entertainment System, Super Nintendo Entertainment System, PlayStation vagy PlayStation 2 konzolra jelent meg. A Final Fantasy XIII-at PlayStation 3-ra és Xbox 360-ra is kiadják, a Dragon Quest X-et pedig Wii-re fogják. Handheld konzolokra is jelentettek meg játékot (Game Boy Advance, Nintendo DS, PlayStation Portable). Microsoft Windows operációsrendszerű számítógépekre is, de mobiltelefonokra is adtak ki játékokat. A Square Enix mobiltelefonos játékait Vodafone-on lehet letölteni Írországban, Nagy Britanniában, Spanyolországban és Franciaországban. Huszonöt Square Enix játék volt a Famicú magazin 100 legjobb játék listáján, ebből 7 az első 10-ben és a Final Fantasy X lett az első.[61]

A PlayStation 3 rajta előtt Michihiro Sasaki a Square Enix elnöke ezt mondta a konzolról: „Nem akarjuk, hogy a PlayStation 3 legyen az abszolút vesztes ezért támogatni fogjuk, de azt sem akarjuk, hogy az abszolút nyertes legyen ezért nem támogathatjuk túl nagyon”.[62] Square Enix 2007-ben bejelentette, hogy több figyelmet fog fordítani az európai és az észak-amerikai játékaikra.[63]

2008. július 8-án kiadják első iPod játékukat a Song Summoner: The Unsung Heroes-t.

2008-ban a Square Enix és Gas Powered Games bejelentik, hogy együtt dolgoznak a Supreme Commander 2 játékon.

2009-ben megvásárolták az Eidost (Tomb Raider, Hitman). A Square Enix beolvasztotta az Eidos-t a Square Enix Europe-ba. Az Eidos játékait a Square Enix fogja kiadni.

A Square Enix 2008-ban alapította a Pure Dreams sorozatot amit gyerekeknek szánt. A Pure Dreams sorozatban jelenleg 2 játék van, a Snoopy DS: Let's Go Meet Snoopy and His friends és a Pingu's Wonderful Carnival.

Játékmotorok

A Square Enix általában a saját maga által írt motorokkal futtatja játékait.[64] 2004-ben elkezdtek egy olyan motoron dolgozni, amivel könnyebben lehet egyszerre fejleszteni több platformra is. Ez lett a Crystal Tools, amivel PlayStation 3-ra, Xbox 360-ra és Windowsra és valamely szinten Wii-re is lehet fejleszteni.[65] A motort a 2005-ös E3 tech demó show-n mutatták be és a fogadtatására alapozva a Final Fantasy XIII-nál használták fel.[66][67] A Crystal Tools-szal kezdték a Final Fantasy Versus XIII fejlesztését is, a fejlesztés során azonban új generációs platformra álltak át, és végül Final Fantasy XV-ként jelent meg.[68] A motor finomítása folytatódott a Final Fantasy XIII-2 fejlesztése alatt is, és a Lightning Returns: Final Fantasy XIII-hoz nagyjavításon esett át.[69][70] További címeket nem jelentettek be a motorhoz, a fejlesztését valószínűleg leállították a Square Enix új Luminous Studio motorja javára.[71]

A második nagyobb házon belüli motor a Luminous Studio, melyet elsősorban nyolcadik generációs konzoljátékokhoz fejlesztettek és eredetileg a 2012-es E3-on mutatták be az Agni’s Philosophy tech demón keresztül.[72][73][74] Az első nagyobb játék, ami a Luminous Studiót használja, a Final Fantasy XV volt;[68] a motor fejlesztése a játékkal párhuzamosan történt, és a játék fejlesztése segített a programozócsapatnak optimalizálni a motort.[75]

A két fő játékmotor mellett bizonyos játékokhoz egyedi motort is fejlesztett a cég, ezenkívül a Square Enix más cégek motorjait és programnyelveit is felhasználja, például az Epic Games Unreal Engine-jét a The Last Remnanthoz[76] és a Squirrelt a Final Fantasy Crystal Chronicles: My Life as a King WiiWare-játékukhoz.[64]

Internetes játékok

2001-ben az Enix kiadta az első internetes játékát, a Cross Gate-et.[77] Folytatása, a Concerto Gate 2007-ben jelent meg a Square Enix kiadásában.[78]

A Final Fantasy XI-et az egyesülés előtt, 2002-ben adta ki Japánban a Square PlayStation 2-re és később személyi számítógépre. Az Egyesült Államokban és Európában 2003–2004 folyamán jelent meg.[79] A Final Fantasy XI nagy sikere miatt 2006-ban átportolták Xbox 360-ra, így ez lett az első MMORPG játék, amit kiadtak a konzolra.[79][80] A játék mindegyik verziója a Square Enix által fejlesztett PlayOnline többplatformos internetes játékplatformot és szolgáltatást használta.[81] A platform számos más Square Enix-játék online szolgáltatását biztosítja.[82] A játék MMORPG-ként való sikereinek köszönhetően a Square Enix elkezdte a Fantasy Earth: The Ring of Dominion játék fejlesztését.[83] Ennek kiadási jogát a GamePot játékportál szerezte meg és Fantasy Earth ZERO címen adták volna ki 2006-ban, de végül a Square Enix leállította a játék fejlesztését és eladta a GamePotnak.[84]

Egy következő generációs MMORPG-t, kódnevén a Rapture-t a Final Fantasy XI fejlesztőcsapata készíti a Crystal Tools motorral.[85] A 2009-es E3-on jelentették be, hogy a Final Fantasy XIV PlayStation 3-ra és Microsoft Windows-ra 2010 szeptemberében jelenik meg.[86] A Dragon Quest X-et 2011 szeptemberében jelentették be, az MMORPG Nintendo Wii és Wii U konzolokra is megjelent 2012–2013 folyamán.[87] Mint a Final Fantasy XIV, ez is Crystal Tools motort használ.[88]

A Square Enix böngészős és Facebook-játékokat is készített, mint a Legend World, a Chocobo's Crystal Tower és a Knights of the Crystals, ezenkívül a Yahoo! Japan számára olyan online játékokat készített, mint a Monster x Dragon, a Sengoku Ixa, a Bravely Default: Praying Brage, a Star Galaxy és a Crystal Conquest.[89][90][91][92]

2012. május 8-án a Square Enix bejelentette, hogy együttműködik a Bigpoint Games-szel, hogy létrehozzon egy szabadon játszható felhőalapú játékplatformot, amely „a játékosokat egy határtalan játékvilágba pottyantja közvetlenül a webböngészőn keresztül”.[93] A szolgáltatás 2012 augusztusában indult el CoreOnline néven,[94] azonban „korlátozott kereskedelmi bevételre” hivatkozva a szolgáltatást 2013. november 29-én leállították.[95] A Square Enix 2014. október 9-én egy újabb online játékszolgáltatást indított Japánban Dive In néven, amely lehetővé tette a játékosoknak, hogy konzoljátékokat streameljenek iOS vagy Android készülékeikre.[96] A szolgáltatás díját a játékkal töltött idő alapján szabták ki, és minden játékot harminc percig ingyen kínált. A szolgáltatást 2015. szeptember 13-án leállították.[97]

Arcade játékok

A Taito Corporation Square Enix általi felvásárlásával a cég megszerezte a Taito arcade infrastruktúráját és létesítményeit, és 2005-ben belépett az arcade piacra.[98] 2010-ben a Taito bemutatta a NESiCAxLive felhőalapú rendszert, ami a játékok tárolására és az interneten keresztül történő hozzáféréséhez szolgál a fizikai példányok beszerzése helyett. A rendszerhez számos játékteremet csatlakoztattak.[99] A cég továbbra is kiszolgálja a japán arcade közösséget a kimondottan arcade platformra kiadott játékokkal. A játékgyártók 2015-ben elmondták, hogy a Square Enix hűséges rajongói bázissal rendelkezik, amely értékeli az arcade játékélményt.[100]

Filmek

A cégnek három próbálkozása volt a filmiparban. Az első, a Final Fantasy – A harc szelleme a Square Pictures gyártásában készült, amely cég ma a Square Enix leányvállalata.[101] A film a látványos CGI-technológia ellenére kevés bevételt hozott a gyenge történet miatt, valamint azért, mert nem kapcsolódott sehogy sem a Final Fantasy sorozathoz. Az anyagi bukás miatt az Enix elodázta a Square-rel való összeolvadást – ami már a film készítése előtt tervben volt –, amíg a cég nem vált újból nyereségessé.[102] 2005-ben adták ki a Final Fantasy VII – Advent Childrent, ami a Final Fantasy VII PlayStation-játék cselekménye után két évvel játszódik.[103] 2009-ben az Advent Childrennek kiadták a bővített változatát Final Fantasy VII – Advent Children Complete címen. 2012-ben bejelentették a Deus Ex videójáték filmadaptációját.[104][105] 2016-ban jelent meg a Final Fantasy XV: Ősök gyűrűje, ami a Final Fantasy XV alapján készült, és egy új websorozat, a Brotherhood: Final Fantasy XV, amit a YouTube és a Crunchyroll videomegosztókon tettek közzé.[106]

Mangák

Bővebben: Gangan Comics, A Gangan Comics mangáinak listája és A Square Enix társkönyveinek listája

A cég Japánban mangákat is kiad a Gangan Comics (eredetileg az Enix tulajdonában volt) leányvállalata által.[101] 2010-ig kizárólag Japánban forgalmazott, ekkor Észak-Amerikában online mangaboltot nyitott Members szolgáltatásán keresztül.[107] A Gangan Comics többek között a következő mangákat publikálta magazinjaiban és tankóbon kötetekbe gyűjtve: Kurokami, Papuwa, Pani Poni, Spirál, Kore ga vatasi no gosudzsin-szama, Jumekui kenbun, Doubt, Bamboo Blade, Soul Eater, Zombie-Loan, Fullmetal Alchemist és Higurasi no naku koro ni.[107] A Square Enix számos játékát is adaptálták mangává, mint a Dragon Quest, a Kingdom Hearts vagy a Star Ocean.[108][109][110] Ezekből többet szintén feldolgoztak animesorozatként is.[111] A Fullmetal Alchemist a Square Enix legsikeresebb mangája, aminek köteteiből világszerte több mint 67 millió példányt adtak el.[112]

Reklámtermékek

A Square Enix szinte minden videójáték-franchise-ához adott ki különféle reklámtermékeket, bár a legtöbb csak Japánban kapható. A Square Enix korábbi online játékportálja, a PlayOnline többek között a Parasite Eve, a Vagrant Story, a Chocobo Racing, a Front Mission, a Chrono Cross és a Final Fantasy franchise-okhoz adott ki termékeket.[113] A kabalák, mint Chocobo, a Final Fantasy egyik szereplője gumikacsaként,[114] bébi plüssfiguraként,[115] vagy épp kávéscsészeként népszerű árucikkek.[116] A Square Enix a Chocobo Tales megjelenésére is készített egy Chocobo-jelmezt.[117]

A Dragon Quest Slime nevű szereplője is rendszeresen megjelenik reklámtermékekként, elsősorban Japánban.[118] A Square Enix japán webboltjában külön szekció is található a szereplőt mintázó termékekhez „Smile Slime” néven.[119][120] A Slime-reklámtermékek között plüssök, tolltartók, kulcstartók, játékkontrollerek, érintőtollak és több társasjáték, köztük a Dragon Quest Slime Racing is megtalálható.[119][120][121][122][123][124] Japánban sertéshússal töltött „slime”-formájú zsemlécskéket is árusítottak.[125] A Dragon Quest 25. évfordulójára különleges névjegykártyákat, táskákat és kristályfigurákat adtak ki.[119]

A Mana sorozatból Rabites szereplőjéből számos Square Enix-termék készült, köztük plüssfigurák, párnák, öngyújtók, egérpadok, szíjak, telefonkártyák és pólók.[126] A Square Enix több olyan sorozathoz is készített termékeket, amelyeket nem tulajdonol, köztük figurákat a Mass Effect és a Halo sorozatokhoz.[127]

Kritikák

Leányvállalatai

Square Enix (Föld)
Square Enix Europe Beautiful Game Studios Square Enix Collective
Square Enix Europe
Beautiful Game Studios
Square Enix Collective
IO Interactive
IO Interactive
Square Enix China
Square Enix China
Eidos Shanghai
Eidos Shanghai
Crystal Dynamics
Crystal Dynamics
Square Enix NA
Square Enix NA
Eidos Montréal Square Enix Montréal
Eidos Montréal
Square Enix Montréal
Square Enix Gangan Comics Visual Works PlayOnline Taito Corporation Square Enix Mobile Studio Hippos Lab Tokyo RPG Factory Studio Istolia
Square Enix
Gangan Comics
Visual Works
PlayOnline
Taito Corporation
Square Enix Mobile Studio
Hippos Lab
Tokyo RPG Factory
Studio Istolia
A Square Enix működő leányvállalatainak székhelyei

Működő leányvállalatok

Név Leányvállalattá vált Székhely Szolgáltatások Hiv.
Gangan Comics 1991. március 12. Tokió, Japán Manga- és magazinkiadó. [132]
Square Enix, Inc. 1995. augusztus El Segundo, Kalifornia, Egyesült Államok Amerikai kiadó és a japán szellemi tulajdon lokalizált tulajdonosa. A Square L.A. Inc., a Squaresoft, Inc. és a Square Electronic Arts L.L.C. összevonásával jött létre. [1]
Visual Works (korábban Square Visual Works) 1999. június Tokió, Japán CGI-film gyártás. [133]
PlayOnline 2000. január 28. Tokió, Japán Online játékszolgáltatások. [134]
Square Enix (China) Co., Ltd. 2005. február 28. Haidian körzet, Peking, Kína Kínai kiadó. A Square Enix Webstar Network Technology (Beijing) Co., Ltd. jogutódja. [135]
Taito Corporation 2005. szeptember 28. Sindzsuku, Tokió, Japán A Square Enix Holdings arcade játékokkal foglalkozó leányvállalata (Space Invaders-sorozat, Bubble Bobble-sorozat, Groove Coaster-sorozat). [136]
Square Enix Mobile Studio 2008. január Szapporo, Japán Mobiljáték-fejlesztő és kiadó. [34]
Square Enix Co., Ltd. 2008. október 1. Sibuja, Tokió, Japán A zászlóshajó videójáték-fejlesztő és kiadó (Final Fantasy-sorozat, Dragon Quest-sorozat, Kingdom Hearts-sorozat). [137]
Beautiful Game Studios 2009. április 22. London, Egyesült Királyság A Square Enix Europe videójáték-fejlesztő leányvállalata (Championship Manager-sorozat). [39]
Crystal Dynamics 2009. április 22. Redwood City, Egyesült Államok A Square Enix Europe videójáték-fejlesztő leányvállalata. [39]
Eidos Montréal 2009. április 22. Montréal, Quebec, Kanada A Square Enix Europe videójáték-fejlesztő leányvállalata. [39]
Eidos Shanghai 2009. április 22. Sanghaj, Kína A Square Enix Europe leányvállalata, kiszervezési támogatás. [39]
Square Enix Europe 2009. november 10. Blackfriars, London, Egyesült Királyság A Square Enix nyugati zászlóshajója, európai kiadója (Tomb Raider-sorozat, Deus Ex-sorozat, Just Cause-sorozat). A Square Enix, Ltd. és az Eidos Interactive összeolvadásának eredményeképp jött létre. [39][40]
Hippos Lab 2011. március 7. Tokió, Japán A Square Enix Co., Ltd. okostelefon-játékokkal foglalkozó leányvállalata. [43]
Square Enix Montréal 2012 Montréal, Quebec, Kanada A Square Enix Europe mobiljáték-fejlesztője. [44]
Tokyo RPG Factory 2015 Sindzsuku, Tokió, Japán A Square Enix Co., Ltd. videójáték-fejlesztője. [138]
Square Enix Collective 2016 Blackfriars, London, Egyesült Királyság Független fejlesztőknek nyújt szolgáltatásokat. [139]
Studio Istolia 2017. február 21. Sindzsuku, Tokió, Japán A Square Enix Co., Ltd. videójáték-fejlesztője. [140]

Megszűnt leányvállalatok

Név Leányvállalattá vált Megszűnt Székhely Szolgáltatások Hiv.
Squaresoft, Inc. 1989. március 2003. április 1. Redmond, Egyesült Államok A Square Co. Ltd. amerikai kiadója. [141]
Square L.A., Inc. 1995. augusztus 2003. április 1. Costa Mesa, Kalifornia, Egyesült Államok A Square Co. Ltd. amerikai kiadója. [142]
DigiCube 1996. február 6. 2003. november 26. Tokió, Japán A Square Co. Ltd. marketinggel és forgalmazással foglalkozó leányvállalata Japánban. [143]
Square Electronic Arts 1998. április 27. 2003. április 1. Costa Mesa, Kalifornia, Egyesült Államok Közös vállalkozás az Electronic Arts-cal az amerikai kiadásokhoz. [144]
Taito Soft Corporation (eredetileg The Game Designers Studio) 1999. június 22. 2010. március 11. Hirakavacsó, 2-csome, Csijoda-ku, Tokió, Japán A Square Enix Co., Ltd. videójáték-fejlesztője. [145][146]
Enix America Inc. 1999 2003. április 1. Seattle, King County, Egyesült Államok Az Enix és az Eidos Interactive közös vállalkozása az Enix játékainak nyugati kiadásához. [147][148]
Square Enix Webstar Network Technology (Beijing) Co., Ltd.
(korábban Enix Webstar Network Technology (Beijing) Co., Ltd.) 		2001 2005. február 28. Peking, Kína Az Enix kínai kiadója. [135]
Eidos Hungary 2002 (Eidos Interactive) 2010. április 19. Budapest, Magyarország Az Square Enix Europe videójáték-fejlesztője. [41][42]
UIEvolution 2004. március 2007. december 17. Bellevue, Egyesült Államok A Square Enix okostelefon-alkalmazás fejlesztője. [33]
Taito Art Corporation 2005. szeptember 28. 2008. július 28. Tokió, Japán A Taito utazási és biztosítási ügynöksége. [149]
Taito Tech Co., Ltd. 2005. szeptember 28. 2008. július 28. Tokió, Japán A Taito szórakoztató berendezéseinek karbantartása és szállítása. [149]
Eidos Interactive (eredetileg SCi Games) 2009. április 22. 2009. november 10. Wimbledon, Egyesült Királyság A Square Enix szellemi alkotásainak nyugati kiadója. [39]
SPC‐NO.1 Co., Ltd 2009. június 1. 2010. február 1. Tokió, Japán Az ES1 Corporation anyavállalata, amely egyesült a Taito Corporationnel. [146]
Smileworks 2013. június 17. 2015. január 14. Jakarta, Indonézia iOS, Android, Windows Phone és Nokia okostelefonok. [150][151]
Shinra Technologies 2014. szeptember 18. 2016. január New York, Egyesült Államok Felhőszolgáltatás. [45][46]
IO Interactive 2009. április 22. 2017. június 16. Koppenhága, Dánia A Square Enix Europe videójáték-fejlesztője. [152]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c History 1975–2002 (angol nyelven). Square Enix Holdings. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  2. ↑ a b c History 2003–2008 (angol nyelven). Square Enix Holdings. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  3. ↑ a b c d e Financial Highlights (angol nyelven). Square Enix, 2017 (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  4. ↑ Corporate Strategy meeting regarding Eidos integration (angol nyelven) (PDF). Square Enix, 2009. április 22. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  5. ↑ a b Bertschy, Zac: Interview: Square Enix's National Manager of Merchandise, Kanji Tashiro (angol nyelven). Anime News Network, 2008. augusztus 3. (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  6. ↑ a b Square Enix History (timeline) (angol nyelven). Square Enix. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 20.)
  7. ↑ Japan On The Upswing: Why the Bubble Burst and Japan's Economic Renewal. Algora Publishing, 199. o. (2006. április 2.). ISBN 978-0-87586-461-7 
  8. ↑ a b c Fudzsii, Daidzsi (2006. január 1.). „Entrepreneurial choices of strategic options in Japan's RPG development” (angol nyelven) (PDF), Kiadó: Faculty of Economics, Okajama Egyetem. . (Hozzáférés: 2008. április 26.) 
  9. ↑ Rusel DeMaria, Johnny L. Wilson. Across the Pacific, High Score!: The Illustrated History of Electronic Games, 2nd, McGraw-Hill Professional, 374. o. (2004. április 1.). ISBN 0-07-223172-6 
  10. ↑ Square Enix: February 2, 2004 - February 4, 2004 (angol nyelven) (PDF). Square Enix, 2004. február 4. . (Hozzáférés: 2008. július 31.)
  11. ↑ Enix To Develop Titles For The PlayStation (angol nyelven). IGN, 1997. január 9. . (Hozzáférés: 2008. július 19.)
  12. ↑ Enix/Sony Update (angol nyelven). IGN, 1997. január 16. . (Hozzáférés: 2008. július 19.)
  13. ↑ Transfers to 1st section (angol nyelven). Tokiói Tőzsde, 2008. március 1. . (Hozzáférés: 2008. július 29.)
  14. ↑ a b c d Square Enix Company Timeline (angol nyelven). . (Hozzáférés: 2009. március 5.)
  15. ↑ (1995. január 1.) „Chrono Trigger”. Electronic Gaming Monthly (66), 22. o, Kiadó: Ziff Davis. 
  16. ↑ Sony Officially Announces Alignment With Square (angol nyelven). IGN, 1996. december 11. .
  17. ↑ Long, Andrew: Square-Enix Gives Chrono Break Trademark Some Playmates (angol nyelven). RPGamer, 2008. október 13. . (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  18. ↑ Sony buys stake in Square (angol nyelven). IGN, 2001. október 8. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  19. ↑ Winkler, Chris: Square Expects Strong Financial Results (angol nyelven). RPG Fan, 2002. november 13. . (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  20. ↑ Square Enix Financial data (angol nyelven). Square Enix, 2003. július 30. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  21. ↑ a b Square and Enix Merge (angol nyelven). IGN, 2002. november 25. . (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  22. ↑ Square and Enix to merge (angol nyelven). IGN.com, 2002. november 25. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  23. ↑ Stone, Courtney: Trouble in Paradise for Square Enix (angol nyelven). RPGamer, 2003. január 11. . (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  24. ↑ Jim: Japan Game Software Firms Square, Enix to Merge (angol nyelven). GameCubicle.com, 2002. november 26. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  25. ↑ Winkler, Chris: Square Enix Merger Gets Green Light from Miyamoto (angol nyelven). RPGFan, 2003. január 14. . (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  26. ↑ Square Enix: 2004 Annual Report (angol nyelven) (PDF). Square Enix, 2004. augusztus 6. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  27. ↑ Square Enix: 2004 Annual Report (angol nyelven) (PDF). Square Enix, 2004. augusztus 6. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  28. ↑ Winkler, Chris: Square Enix - One Year After the Merger (angol nyelven). RPGFan, 2004. április 23. . (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  29. ↑ Shareholder Information (angol nyelven). Square Enix Holdings. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  30. ↑ Game software firms Enix, Square to merge on April 1 (angol nyelven). The Japan Times, 2002. november 27. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  31. ↑ Corporate Profile - Corporate Information - SQUARE ENIX HOLDINGS CO., LTD. (angol nyelven). hd.square-enix.com . (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  32. ↑ Romano, Sal: Square Enix relocating main office (angol nyelven). Gematsu, 2012. január 6. (Hozzáférés: 2018. március 17.)
  33. ↑ a b Cook, John: Square Enix sells off UIEvolution (angol nyelven). Seattlepi, 2007. december 17. (Hozzáférés: 2008. január 13.)
  34. ↑ a b Group Companies (angol nyelven). Square Enix. (Hozzáférés: 2016. május 19.)
  35. ↑ お知らせ｜TECH事業｜法人さま向け｜株式会社タイトー (japán nyelven). Taito Corporation, 2010. március 11. . (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  36. ↑ Thorsen, Tor: Report: Square Enix makes $200M Tecmo bid (angol nyelven). Gamespot, 2008. augusztus 29. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  37. ↑ Ashcraft, Brian: Report: Square Enix Takes "No" For An Answer, Withdraws Takeover Offer (angol nyelven). Kotaku, 2008. szeptember 4. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  38. ↑ Chalk, Andy: The $200 Eidos Anthology arrives on Steam (angol nyelven). PC Gamer, 2014. október 27. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  39. ↑ a b c d e f g Corporate Strategy meeting regarding Eidos integration (angol nyelven) (PDF). Square Enix, 2009. április 22. .
  40. ↑ a b Square Enix Europe New Identity Confirmed for Square Enix and Eidos (angol nyelven). Square Enix, 2009. november 10. (Hozzáférés: 2009. november 10.)
  41. ↑ a b Square Enix comes clean on cuts and closure (angol nyelven). MCV , 2010. április 19. (Hozzáférés: 2018. március 11.)[halott link]
  42. ↑ a b Bezárt az Eidos Hungary (magyar nyelven). PC Guru , 2010. április 20. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  43. ↑ a b Rose, Mike: Square Enix Forms New Japanese Mobile Studio Hippos Lab (angol nyelven). Gamasutra, 2011. március 23. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
  44. ↑ a b SQUARE ENIX TO EXPAND FURTHER IN MONTRÉAL (angol nyelven). Square Enix, 2011. november 21. (Hozzáférés: 2016. május 19.)
  45. ↑ a b Romano, Sal: Square Enix announces Shinra cloud gaming service (angol nyelven). Gematsu, 2014. szeptember 18. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
  46. ↑ a b Purchese, Robert: Square Enix closes cloud gaming company Shinra Technologies (angol nyelven). Eurogamer . Gamer Network, 2016. január 6. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  47. ↑ Shea, Brian: New Studio Tokyo RPG Factory Announces Project Setsuna (angol nyelven). Game Informer, 2015. június 15. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  48. ↑ Good, Owen S.: Square Enix creates new studio to handle new RPG: Project Setsuna (angol nyelven). Polygon, 2015. június 16. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  49. ↑ Copeland, Wesley: Square Enix launches new studio, announces new RPG (angol nyelven). IGN, 2017. február 21. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  50. ↑ "Corporate Locations Archiválva 2008. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
  51. ↑ Square/Square Enix's development structure from 1996 to 2009 (angol nyelven). KH13.com, 2015. október 24. (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  52. ↑ Square Enix Business Divisions (angol nyelven). KH13.com, 2015. február 14. (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  53. ↑ Fahey, Rob: Square Peg, European Hole (angol nyelven). Eurogamer, 2004. július 16. (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  54. ↑ 2007 Profile (angol nyelven). Square Enix, 2007. március 1. (Hozzáférés: 2016. május 19.)
  55. ↑ Welsh, Oli: Square Dance (angol nyelven). GamesIndustry.biz, 2008. január 15. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  56. ↑ Kohler, Chris. „How WiiWare Changed Square Enix”, Wired, 2008. február 21. (angol nyelvű) 
  57. ↑ Sheffield, Brandon: Square Enix to avoid large-scale internal development after Final Fantasy XIII-2 (angol nyelven). Gamasutra, 2012. június 27. (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  58. ↑ Gantayat, Anoop: SQUARE ENIX ANNOUNCES ULTIMATE HITS COLLECTION (angol nyelven). IGN, 2005. július 1. (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  59. ↑ a b Square Enix Press Center - CRYSTAL DYNAMICS UNVEILS RISE OF THE TOMB RAIDER (angol nyelven). Square Enix, 2014. június 9. . (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  60. ↑ Digital Entertainment and Amusement Businesses Related IPs (angol nyelven). Square Enix, 2014. március 31. (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  61. ↑ 100 legjobb játék. Kikizo
  62. ↑ Square Enix versenyt akar. GameSpot
  63. ↑ Square Enix figyelme Észak-Amerikára és Európára irányul
  64. ↑ a b GDC 2008 Event Coverage (angol nyelven). Gamasutra, 2008. február 21. . (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  65. ↑ GDC08: Square Enix unveils Crystal Tools engine (angol nyelven). engadget.com, 2008. február 22. (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  66. ↑ Cook, Dave: Final Fantasy anniversary interview: Toriyama speaks (angol nyelven). VG247, 2012. október 3. (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  67. ↑ Gantayat, Anoop: Final Fantasy XIII Update (angol nyelven). IGN, 2006. november 8. (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  68. ↑ a b Gantayat, Anoop: Why is Final Fantasy Versus XIII Using the Luminous Engine? (angol nyelven). Andriasang, 2011. szeptember 21. (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  69. ↑ Leo, Jon: Final Fantasy XIII-2 Q&A: Yoshinori Kitase and Motomu Toriyama (angol nyelven). GameSpot, 2011. június 14. (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  70. ↑ 【E3 2013】2013年はいろいろな形で「FF」を盛り上げたい―「ファイナルファンタジー」シリーズを手がける北瀬佳範氏、鳥山求氏にインタビュー (japán nyelven). Gamer, 2013. június 13. (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  71. ↑ Heemsbergen, Derek: Review - Lightning Returns: Final Fantasy XIII (angol nyelven). RPGFan, 2014. november 2. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  72. ↑ Chan, Leo: Square Enix shines light on new in-house HD game engine (angol nyelven). Neoseeker, 2011. augusztus 26. (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  73. ↑ Agni’s Philosophy – FINAL FANTASY REALTIME TECH DEMO (angol nyelven), 2013. január 1. (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  74. ↑ Square Enix Releases AGNI’S PHILOSOPHY, A Real Time Tech Demo (angol nyelven). Zoknowsgaming, 2012. június 6. . (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  75. ↑ (2013. június 20.) „今週のスクープ ファイナルファンタジーXV”. Súkan Famicú (1281), 11ff. o, Kiadó: Enterbrain. 
  76. ↑ Square Enix Acquires Unreal Engine 3 License *Update* (angol nyelven). forever-fantasy.net. . (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  77. ↑ Gamers Meet Square Enix for Free in Concerto Gate (angol nyelven). IGN, 2008. július 1. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  78. ↑ Spencer: Introducing Square-Enix’s new online game: Concerto Gate (angol nyelven). Siliconera, 2007. január 24. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  79. ↑ a b Thorsen, Tor: Shippin' Out 4/17-4/21: Final Fantasy XI Online, Brain Age (angol nyelven). GameSpot, 2006. április 17. . (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  80. ↑ The Most Profitable Final Fantasy of All-Time is... (angol nyelven). IGN, 2012. június 24. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  81. ↑ Wollenburg, Gabe: Square Announces Pay-Online Play Online (angol nyelven). RPGamer. . (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  82. ↑ 'Final Fantasy XI' under attack (angol nyelven). CNET, 2005. április 18. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  83. ↑ Square Enix developing new MMORPG (angol nyelven). GameSpot, 2004. szeptember 15. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  84. ↑ Lefebvre, Eliot: Gamepot Partners with Square-Enix for Fantasy Earth Zero (angol nyelven). Engadget, 2010. január 14. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  85. ↑ Juba, Joe: The Making of Final Fantasy XIII (angol nyelven). Game Informer, 2010. március 10. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  86. ↑ Tong, Sophia: Square Enix 'considering' FFXIV Online for 'Microsoft hardware' (angol nyelven). GameSpot, 2009. június 3. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  87. ↑ Brown, Nathan: Square Enix to launch Dragon Quest X for Wii U (angol nyelven). EDGE Online, 2011. szeptember 5. . (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  88. ↑ Ould Braham, Idir Alexander: Notre interview vidéo exclusive de Julien Merceron (francia nyelven). FFDream.com, 2012. július 14. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  89. ↑ Chocobo's Crystal Tower (angol nyelven). IGN. . (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  90. ↑ Knights of the Crystals (angol nyelven). GameSpot. . (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  91. ↑ Ashcraft, Brian: It's Square Enix x Yahoo! Monster x Dragon (angol nyelven). Kotaku, 2011. október 6. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  92. ↑ Spencer: Crystal Conquest Is A Massively Multiplayer Strategy Game… With Summon Monsters (angol nyelven). Siliconera, 2012. március 30. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  93. ↑ Rose, Mike: Square Enix, Bigpoint partner for player-powered Gameglobe (angol nyelven). Gamasutra, 2012. május 8. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  94. ↑ Lee, Dave: Square Enix's CoreOnline makes console games 'free' online (angol nyelven). BBC News Online, 2012. augusztus 29. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  95. ↑ Handrahan, Matthew: Square Enix shutters CoreOnline (angol nyelven). Gamesindustry.biz, 2014. január 17. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  96. ↑ Eisenbeis, Richard: Hands On with Square Enix's New Streaming Service (angol nyelven). Kotaku, 2014. szeptember 19. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  97. ↑ Alvarez, Edgar: Square Enix is killing its game-streaming service in Japan (angol nyelven). Engadget, 2015. augusztus 14. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
  98. ↑ Jenkins, David. „Square Enix To Complete Taito Takeover”, Gamasutra, 2005. december 12. (Hozzáférés: 2018. március 15.) (angol nyelvű) 
  99. ↑ Taito Announces Digital Download System For Arcades (angol nyelven). Gamasutra, 2010. szeptember 13. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  100. ↑ Sato. „Square Enix Developers On Why They Make Arcade Games”, Siliconera, 2015. május 7. (Hozzáférés: 2018. március 15.) (angol nyelvű) 
  101. ↑ a b Annual Report 2007 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  102. ↑ Long, Andrew: Square-Enix Gives Chrono Break Trademark Some Playmates (angol nyelven). RPGamer. . (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  103. ↑ Final Fantasy VII Advent Children Review (angol nyelven). IGN, 2006. április 17. (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  104. ↑ Tilly, Chris: Deus Ex Movie in the Works (angol nyelven). IGN, 2012. július 10. (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  105. ↑ Farokhmanesh, Megan: Deus Ex film 'still alive,' undergoing rewrites (angol nyelven). Polygon, 2014. március 21. (Hozzáférés: 2016. május 13.)
  106. ↑ Sato: Kingsglaive: Final Fantasy XV Revealed As An Advent Children-Style CGI Film (angol nyelven). Siliconera, 2016. március 30. (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  107. ↑ a b SQUARE ENIX LAUNCHES ONLINE MANGA STORE (angol nyelven). Square Enix, 2010. december 17. (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  108. ↑ Súkan Sónen Jump, 45 (japán nyelven). Shueisha, 72. o. (1989) 
  109. ↑ USA Today Best-Selling Books Database - Top 150 best sellers (angol nyelven). USA Today. . (Hozzáférés: 2007. május 17.)
  110. ↑ Jonathan Clements – Helen McCarthy: The Anime Encyclopedia: A Guide to Japanese Animation Since 1917. (angolul) Berkeley, Kalifornia: Stone Bridge Press. 2006. 164., 613. o. ISBN 978-1-933330-10-5  
  111. ↑ Ashcraft, Brian: Manga From Square Enix Coming To TV And Film (angol nyelven). Kotaku, 2011. április 1. (Hozzáférés: 2016. május 19.)
  112. ↑ Businesses (angol nyelven). Square Enix, 2015. május 18. (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  113. ↑ PlayOnline Displays Cool Square Stuff (angol nyelven). IGN, 2000. augusztus 18. (Hozzáférés: 2018. március 14.)
  114. ↑ Michael McWhertor: Final Fantasy's Chocobo Goes Rubbery, Ducky (angol nyelven). Kotaku, 2008. január 22. . (Hozzáférés: 2008. április 1.)
  115. ↑ "PlayStation: The Official Magazine Holiday Gift Guide '08," PlayStation: The Official Magazine 13 (Holiday 2008): 37.
  116. ↑ McWhertor, Michael: Chocobo Coffee Mugs (angol nyelven). Kotaku, 2007. május 16. . (Hozzáférés: 2009. február 17.)
  117. ↑ Fahey, Mike: Chocobos In The Wild (angol nyelven). Kotaku, 2006. december 14. . (Hozzáférés: 2009. február 18.)
  118. ↑ Henry Gilbert: Everything you need to know about Dragon Quest (angol nyelven). GamesRadar. Future plc, 2010. július 11. . (Hozzáférés: 2013. március 1.)
  119. ↑ a b c Mike Schramm: Dragon Quest 25th anniversary merch features plushie slimes, business card cases (angol nyelven). Joystiq. AOL, 2011. június 19. . (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  120. ↑ a b Slime Plush Toys (angol nyelven). Slimeshrine. . (Hozzáférés: 2009. január 28.)
  121. ↑ Joshua Fruhlinger: Dragon Quest Slime PS2 controller from Hori (angol nyelven). Engadget. AOL, 2004. október 28. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  122. ↑ Smile Slime (angol nyelven). Square Enix Shop. Square Enix JP Shopping Site. . (Hozzáférés: 2009. január 28.)
  123. ↑ Candace Savino: Dragon Quest board game out in Japan, looks like good times (angol nyelven). Joystiq. AOL, 2007. november 26. . (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  124. ↑ Jasmine Maleficent Rea: Dragon Quest slime racing is now a board game (angol nyelven). Games Beat. Venture Beat, 2012. július 29. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  125. ↑ Chris Kohler: Eating Slime Buns at Tokyo’s Dragon QuestBar (angol nyelven). Wired Magazine. Condé Nast Publications, 2010. április 27. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  126. ↑ Legend of Mana Products (angol nyelven). RPGFan. . (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  127. ↑ Ashcraft, Brian: From Mass Effect to Metal Gear, This is a Symphony in Plastic (angol nyelven). Kotaku, 2012. szeptember 22. . (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  128. ↑ IGN 2006 legjobbjai. IGN. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 3.)
  129. ↑ Square-Enix 3.78 millió dollárt bírságot kap. GamesIndustry.biz
  130. ↑ Square Enix, Inc. The Better Business Bureau[halott link]
  131. ↑ A Square Enixt beperelték az MMO játékosok átverése miatt. IGN
  132. ↑ Square Enix Comic Magazines (japán nyelven). . (Hozzáférés: 2008. január 31.)
  133. ↑ McLaughlin, Rus: IGN Presents: The History of Final Fantasy VII (angol nyelven). IGN. Ziff Davis, 2008. április 30. (Hozzáférés: 2008. szeptember 14.)
  134. ↑ Yukiyoshi Ike Sato: Breaking News: Square Millennium (angol nyelven). GameSpot, 2000. január 28. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  135. ↑ a b (2005. február 28.) „Square Enix enhanced a presence in the Chinese online and mobile game market with a 100% Square Enix subsidiary based in Beijing.” (angol nyelven) (PDF), Kiadó: Square Enix staff. (Hozzáférés: 2008. július 27.) 
  136. ↑ Notice on Results of Square Enix’s Tender Offer and Change in Consolidated Subsidiary (angol nyelven) (PDF). Square Enix Co., Ltd., 2005. szeptember 22. . (Hozzáférés: 2017. június 27.)
  137. ↑ History 2008– (angol nyelven). Square Enix Holdings. (Hozzáférés: 2018. április 8.)
  138. ↑ About Us (angol nyelven). Tokyo RPG Factory. . (Hozzáférés: 2016. június 21.)
  139. ↑ About (angol nyelven). Square Enix Collective. (Hozzáférés: 2017. szeptember 13.)
  140. ↑ About Us (angol nyelven). Studio Istolia. . (Hozzáférés: 2017. február 21.)
  141. ↑ Gurka, John (1995. május 1.). „A Day in the Life of Square”. Electronic Gaming Monthly (70), 72–74. o, Kiadó: Ziff Davis. 
  142. ↑ History - Corporate Information - SQUARE ENIX HOLDINGS CO., LTD. (angol nyelven). Hd.square-enix.com . (Hozzáférés: 2017. szeptember 3.)
  143. ↑ IGN Staff: Square Enix Holds Strong (angol nyelven). IGN, 2004. február 4. (Hozzáférés: 2014. április 12.)
  144. ↑ Square Electronic Arts (angol nyelven). IGN U.K.. .
  145. ↑ Square Enix To Make Taito A Wholly-Owned Subsidiary (angol nyelven) (PDF). Square Enix Co., Ltd., 2005. december 12. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  146. ↑ a b Notice of an Absorption-type Company Split Between Taito Corporation and ES1 Corporation (angol nyelven) (PDF). Square Enix Holdings, 2009. november 27. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  147. ↑ Tidwell, Mike: News from Enix (angol nyelven). RPGamer, 1999. augusztus 3. . (Hozzáférés: 2008. július 29.)
  148. ↑ Stone, Cortney: Enix America Shuts Down (angol nyelven). RPGamer, 2003. . (Hozzáférés: 2007. szeptember 11.)
  149. ↑ a b Notice regarding Dissolution and Liquidation of Subsidiaries (angol nyelven) (PDF). Square Enix Co., Ltd., 2008. szeptember 28. (Hozzáférés: 2008. szeptember 28.)
  150. ↑ Gera, Emily: Square Enix opens mobile studio in Indonesia (angol nyelven). Polygon, 2013. június 17. (Hozzáférés: 2014. június 25.)
  151. ↑ Anne-Lee, Mary: Square Enix shuts down Indonesia spin-off studio, Smileworks (angol nyelven). Techinasia, 2015. január 14. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  152. ↑ The Future of IOI (angol nyelven). IO Interactive, 2017. június 16. . (Hozzáférés: 2017. június 16.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Square Enix című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk