Felhőalapú számítástechnika
A Felhő alapú számítási modell
A felhőalapú számítástechnika (angolul „cloud computing”) a számítástechnika egyik ágazata. Többféle felhőalapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy meghatározott hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, annak üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. A szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy ugyancsak az interneten.
A felhőalapú számítástechnika a 2010-es évek egyik fő irányának számít a számítástechnikában.
Típusai
A felhőalapú számítástechnika szolgáltatási modelljei
A felhőalapú szolgáltatások három fő csoportja:
A
szoftvert magát nyújtja szolgáltatásként. Ezeket az alkalmazásokat általában
http protokollon keresztül, egy böngészővel lehet használni. Példa:
Google Docs,
netsuite.
Az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet biztosítja,
terheléselosztással és
feladatátvétellel, kezelőfelülettel, ezek rendszeres biztonsági frissítésével. Példa:
Google App Engine,
OpenShift.
Virtuális hardvert (
szervert, blokk-tárhelyet, hálózati kapcsolatot, számítási kapacitást) szolgáltat. Példa:
Amazon EC2,
Google Compute Engine
Hozzáférhetőség alapján:
Publikus felhő esetén egy szolgáltató a saját eszközállományával (tárhely, hálózat, számítási kapacitás) szolgálja ki ügyfelei szerverigényeit. Publikus felhők esetén különösen fontos a különböző ügyfelek izolálása.
Saját vagy bérelt erőforrásokon lehet saját felhőt is építeni. Ez megoldást jelent a publikus felhők problémáira, viszont az üzemeltetésről a privát felhő tulajdonosának kell gondoskodnia.
Példák privátfelhő-szoftverekre:
VMware vSphere,
oVirt,
CloudStack,
OpenNebula
Privát és publikus felhők kombinációja. A hibrid felhő egyesíti a lokális (on-premise) adatközpont, a privát felhő és a publikus felhő elemeit oly módon, hogy ezek a különböző komponensek kommunikálhassanak egymással. A párhuzamosan működtetett a privát felhő és publikus felhő még nem jelent automatikusan hibrid felhőt. Csak abban az esetben beszélhetünk hibrid felhőről, ha az adatok következetes, szinkronizált módon áramolhatnak a különböző felhőmodellek között.
Hasonló törvényi szabályozás alá eső szervezetek hozzák létre, például amerikai költségvetési intézményeknek van ilyen.
Egyéb kategóriák
- Tárhelyszolgáltatás (Storage as a Service)
A tárhelyet adja mint szolgáltatást. Például:
Amazon S3,
ICloud.
Ide sorolhatjuk a biztonsági mentéseket és szinkronizációs szolgáltatásokat is.
A felhőmegoldások előnyei
Helyfüggetlen
Egy felhőalapú megoldás (főleg publikus felhő) szolgáltatás esetében a szolgáltatás bárhonnan könnyen elérhető lehet. A szolgáltatás maga is lehet független egy adott szerverközponttól - például az Amazon EC2 több adatközpontból kiszolgált szolgáltatásai.
Méretezhető
A „cloud computing” alkalmazásával megszűnhet az az aggodalmunk, hogy mi történik, ha megnövekszik a vállalkozás forgalma, a piaci körülmények mennyire befolyásolják a tevékenységünket, ugyanis a felhő szolgáltatásai méretezhetőek. Ennek alapján az induló cégeknek valamint a kis- és középvállalkozásoknak a hosztolt nyilvános felhő, míg a nagyvállalatok esetében a privát felhő bevezetése a leghatékonyabb.
Nagy rendelkezésre állás
A felhőalapú szolgáltatások mögött meghúzódó cégek folyamatos fejlesztése és komoly beruházásai, hatalmas adatbankjai a garancia arra, hogy a szolgáltatások megfelelő minőségben álljanak rendelkezésre.
Költségkímélő
- A hardvereszközök megvásárlásának költségét a szolgáltatás használatának díja váltja fel - ez például lehet a bérelt számítási kapacitás, hálózati forgalom, vagy felhasználók száma alapján kiszámolt összeg.
- A működtetési feladatok nem a felhasználókat terhelik.
- Az alkalmazások frissítésének járulékos költségei is megtakaríthatók.
A felhőélmény (cloud-effect)
A felhőélmény alatt értjük a folyamatos online, a „bárhol, bármikor és bárkivel” való kapcsolatteremtés élményét, amelyet a felhasználók tapasztalnak a felhő alkalmazásokon keresztül. Ilyen alkalmazások például a Dropbox, az iCloud és a GoogleDrive. A felhasználó ottléte a felhőbe merítkezve történik, ezáltal feltétellé válik a folytonos online lét, a felhőélmény.
Ösztönzőleg hat:
- a tudásmegosztásra (Példa: Wikipedia)
- a nyitottságra (Példa: Dropbox)
- a közös munkára (Példa: GitHub)
- a közösségben való létezésre (Példa: Facebook)
- az egészségügyre (Példa: EESZT)
Így a felhőélmény hatására az emberek közötti kommunikáció új közösséget eredményez, amelyre a radikális bővülés, az aktív felhasználói élmény és az állandó változás jellemző. Új tartalmak jelennek meg, mint például a kommentek. Ez az új közvetítő közeg, a felhő nagyon gyors, vizuális alapú, a közösség maga alkotja és építi, ezáltal folyamatosan formálódik, változik.
Gyakran felmerülő kérdések
- Nem minden vállalat számára előnyös:
A felhőalapú számítástechnika bármilyen kis- és nagyvállalat számára előnyös lehet, de ehhez megfelelő szolgáltatási típust kell kiválasztani és meg kell határozni, hogy az informatikai környezet melyik részét telepítik a felhőbe. Előnyös elsősorban azokat az alkalmazásokat telepíteni át, amelyek egyébként is külső alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódnak.
Egyes feltételeknek, mint az amerikai PCI biztonsági szabvány, amely a bankkártya adatok kezelését köti meg, nehéz megfelelő környezetet találni a felhő szolgáltatók között, ezeket nem minden szolgáltató biztosítja.
- A felhőben tárolt adatok feletti ellenőrzés elveszítése:
A megoldás erre, hogy a szolgáltatásra egy megfelelő referenciákkal rendelkező céget kell keresni, aki biztosítja, hogy az adatok biztonságban lesznek és a vállalat által előírt igényeknek megfelelnek, akár egy pénzügyi vagy jogi profilt képviselő vállalat esetében is.
Felhő alapú szolgáltatások esetében nincs szükség dedikált hardver vásárlására, ami jelentősebb megtakarítás a legtöbb esetben. Gyorsan változtatható az allokált erőforrások mérete is, ami további előny. Hátránya viszont, hogy a felhőben könnyen allokálható erőforrások könnyen elfedhetik a felhőben futtatott, esetlegesen rosszul megírt szoftverek kódjainak erőforrásokat pazarló hiányosságait. Ennek kivédésére jött létre a
FinOps módszertan, amely a cloud költségszempontú menedzselése.
Jegyzetek
- ↑ Microsoft - A négy IT-megatrend. . (Hozzáférés: 2015. október 27.)
- ↑ Lepenye Tamás: Felhős ég az IT felett – Bevezetés a számítási felhők világába
- ↑ A View Inside the Cloud. . (Hozzáférés: 2013. január 4.)
- ↑ Private Cloud
- ↑
- ↑ Hibrid felhő: teljes útmutató döntéshozóknak. www.szerver.hu. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
- ↑ http://bitport.hu/vezinfo/fel-a-fellegekbe-melyik-felhot-valasszuk
- ↑ Multi-Cloud Management: Tools, Challenges and Best Practices (amerikai angol nyelven). Insights on Latest Technologies - Simform Blog, 2021. január 21. (Hozzáférés: 2021. június 9.)
- ↑ Technical Considerations when Moving to the Cloud. . (Hozzáférés: 2013. január 3.)
- ↑ ZDNET: Finding PCI-compliant cloud providers
- ↑ A felhő alapú informatika tévhitei
Források
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cloud computing című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
A
Wikimédia Commons tartalmaz
Felhőalapú számítástechnika témájú médiaállományokat.