Sevilla

Sevilla
Sevilla címere
Sevilla címere		 Sevilla zászlaja
Sevilla zászlaja
Mottó: No me ha dejado
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségAndalúzia
TartománySevilla
Rangspanyol község
SzékhelySeville city
PolgármesterJuan Espadas (PSOE)
Irányítószám41001-41080
Körzethívószám(+34) 95*
TestvérvárosokLista
Népesség
Teljes népesség684 025 fő (2023)
Népsűrűség4,947 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság7 m
Terület140 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 37° 23′, ny. h. 5° 59′37.383333333333, -5.983333333333337.383333°N 5.983333°WKoordináták: é. sz. 37° 23′, ny. h. 5° 59′37.383333333333, -5.983333333333337.383333°N 5.983333°W
Sevilla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sevilla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa. Lakossága 2003-ban 710 000, az agglomerációval együtt 1 294 000. Egyetemi város. A sevillai székesegyház a világ legnagyobb gótikus temploma.

Fekvése

Spanyolország déli részén, a Guadalquivir folyó partján fekszik. Noha szűk és kanyargós utcái vannak, mór építő művészetre emlékeztető házaival, műemlékeivel, gyönyörű kertjeivel egyike Spanyolország legérdekesebb városainak.

Éghajlat

Sevilla éghajlata mediterrán jellegű, némi kontinentális behatással. Az évi átlaghőmérséklet 19 °C körül alakul, ezáltal Európa egyik legmelegebb városának tekinthetjük. A telek enyhék, ami azt jelenti hogy a télen mért átlagos napi maximum hőmérséklet 15,9 °C, nyáron pedig 35,3 °C.

Az évi csapadékmennyiség 534 mm (október és április között leginkább). A legcsapadékosabb hónap december, amikor is átlagosan 95 mm csapadék hullik. A napsütéses órák száma közel 3000 óra egy évben.

A város klímája Sevilla éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)24,228,032,935,441,045,246,647,244,836,631,225,547,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)16,218,121,923,427,232,236,035,531,726,020,216,625,5
Átlaghőmérséklet (°C)11,012,515,617,320,725,128,227,925,020,215,111,919,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,77,09,211,114,218,020,320,418,214,410,07,313,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−4,4−5,5−2,01,04,08,411,412,08,62,0−1,4−4,8−5,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)6650365431102527689199539
Havi napsütéses órák száma1831892202382933173543282442171811542918
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología


Népesség

A Spanyol Statisztikai Hivatal által közzétett 2011-es népszámlálás szerint Sevilla városnak 703 ezer lakosa van, míg a nagyvárosi területnek 1,5 millió.

A város lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1842 és 2023 között
Lakosok száma100 498148 315312 123653 833704 203699 145703 021693 878688 592684 025
1842190019401981200420072011201520192023
Adatok: Wikidata

Közigazgatás

Sevilla kerületei

Sevilla közigazgatásilag 11 kerületre van bontva, amelyek további 108 területre osztottak.

Története

Sevilla, az ókori Hispalis, a monda szerint Héraklésznek köszöni alapítását; a rómaiak idejében már tekintélyes hely volt; Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmattá lett.

A vandálok és nyugati gótok uralma alatt a déli területek fővárosául tekintették. 590-ben és 619-ben zsinatokat tartottak itt. 712-ben az arabok hatalmába került, akik Isbilijahnak hivták és Andalusz legvirágzóbb városává tették 400 000 lakossal. 844-ben a normannok fölhajóztak a Guadalquiviren, a város falai alatt II. Abd-er-Rhaman hadait leverték és a várost kegyetlenül elpusztították.

1026-tól a Beni-Abadról elnevezett mór királyságnak volt fővárosa. 1091-ben az almorávidák, 1147-ben az almohádok kerítették hatalmukba. 1248. november 22-én, 18 havi ostrom után III. Ferdinánd foglalta el; ekkor mintegy 300 000 ember vándorolt ki innen.

A 16. század alatt, a város átesett egy nagy fejlődésen és átalakuláson, felépült néhány fontosabb épület a történelmi középpontból. Végül a város egy multikulturális központ lett, amely segítette a virágzó művészetet, ez fontos szerepet játszott a Spanyol Aranykorban.

Még a 17. században is lakóinak száma 130 000-re rúgott, ők legfőképpen selyemszövéssel és egyéb iparágakkal foglalkoztak. 1501-1726 között az Amerikával való kereskedelem kizárólagos birtokosa volt. Mikor a kereskedelmet Spanyolország déli részén mindinkább Cádiz ragadta magához, Sevilla ipara is hanyatlásnak indult.

1808-ban itt alakult meg a franciák ellen a központi junta. 1823-ban a cortes menekült Madridból Sevillába. 1843. július 20-25. között Espartero bombáztatta le. 1992-ben világkiállítás színhelye. A nagy sikerű magyar pavilont Makovecz Imre tervezte (miután a tervpályázat eredeti győztes tervét mellőzték).

Látnivalói

Az Alcázar, bent Santa Cruz negyed A La Cartuja auditóriuma A Plaza España

Épületek, emlékművek, parkok

Múzeumok, kiállítások

Oktatás

Sevilla egyetemei:

Kultúra

Színházak

A város legnagyobb és legjelentősebb színháza, a neobarokk-eklektikus stílusban épület Teatro Lope de Vega, amely 4600 négyzetméteres és 1100 nézőt képes befogadni. Színházi előadások mellett koncertek, dzsessz, flamenco estek, operaelőadások kerülnek megrendezésre a színházban.

Jelentős színházak még a Teatro de la Maestranza, Auditorio Rocío Jurado és a Teatro Central.

Fesztiválok

Bienal de Flamenco

A város rendezi meg kétévente a Bienal nevű flamenco fesztivált, amely a világ egyik legjelentősebb flamenco fesztiváljaként van számon tartva.

Velá de Santiago y Santa Ana

A város Triana negyedében megrendezett szabadtéri nyári fesztivál, sport műsorokkal, előadásokkal, kulturális műsorokkal, amivel Szent Annának és Szent Jakab tiszteletére tartanak.

Sevilla-i Nagyhét

Spanyolországban és Latin-Amerikában nagyhéthez számos ünnepség és fesztivál is kapcsolódik, ezek között a sevillai nagyhét kiemelkedő jelentőségű. A nagyhét fénypontja, a körmenet, aminek keretében Szűz Mária és Jézus Krisztus szobrait hordozzák végig a különböző vallásos testvériségek.

Gazdaság

A városban állítják össze a Renault autókat. Sevilla Spanyolország tengeri kereskedelmének egyik fontos kapuja. A szárazföld belsejében fekvő várost a XIII. Alfonz-csatorna köti össze az Atlanti-óceánnal. A kikötő forgalmának nagy részét a város nehézipari vállalatainak részére beszállított ércek és szén, illetve kőolaj alkotják.

Közlekedés

Buszok

A városban a TUSSAM vállalat üzemelteti a buszjáratokat. A város két legfőbb buszpályaudvara a Plaza de Armas és a Prado de San Sebastián buszpályaudvar. A Plaza de Armasi terminálról a buszok számos spanyol városba és Lisszabonba mennek. A Prado de San Sebastianon található terminálról elsősorban Andalúzia más tartományi központjaiba: Almeríába, Malagaba, Cadízba, Huelvába, Jaénbe mennek közvetlen buszok.

Metró

A sevillai metró, egyetlen vonalból áll, 22 állomással. A város délkeleti részét köti össze a belvárossal és az egykori világkiállításra épült negyedet. A hálózat közvetlen átszállást biztosít a Prado de San Sebastiánon található buszpályaudvarra. Spanyolország sorban hatodik városa, ahol metróhálózat építésébe kezdtek.

Vasút

A város főpályaudvar az Estación de Santa Justa, ahova a helyi érdekű vasútnak számító Cercanías vonalai mellett, az AVE vonatok is beérkeznek.

Légi közlekedés

A város nemzetközi repülőtér, a San Pablo repülőtér, amely a Vueling és Ryanair légitársaságok egyik bázisrepülőtere is, 2017-ben évi több mint 5 millió utasa volt a repülőtérnek. A legforgalmasabb úticélnak Barcelona, Párizs, Madrid, Mallorca és London számítanak. A repülőtérről a Plaza de Armas buszpályaudvarra mennek a transzfer buszok.

Sportélete

A városban két nagy labdarúgóklub működik: a Sevilla FC és a Real Betis. Előbbi otthona az Estadio Ramón Sánchez-Pizjuán, utóbbié a Benito Villamarín Stadion. A harmadik nagy sportlétesítmény Sevillában az Estadio de La Cartuja, ahol rendeztek többek között atlétikai világbajnokságot (1999-ben), UEFA-kupa-döntőt (2003-ban) és labdarúgó-Európa-bajnoki mérkőzéseket (2021-ben) is.

Híres emberek

Gustavo Adolfo Bécquer Diego Velazquez

Festőművészek

Írók, költők

Zeneszerzők

Énekesek

Politikusok, uralkodók, katonák

Tudósok

Testvértelepülések

Képek

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Municipal Register of Spain of 2023
  2. ↑ Los 10 edificios más altos de Sevilla (spanyol nyelven). El Correo de Andalucía, 2019. december 19. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  3. ↑ la Bienal de Flamenco de Sevilla. Labienal.com . . (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  4. ↑ La velá de Santiago y Santa Ana en Triana, Sevilla. (európai spanyol nyelven). Visitar Sevilla , 2014. július 16.
  5. ↑ (2012. június 8.) „Determinants of cultural and popular celebration attendance: the case study of Seville Spring Fiestas”. Journal of Cultural Economics 37 (1), 87–107. o. DOI:10.1007/s10824-012-9167-5.  
  6. ↑ Holy Week in Seville. Tourism of Seville
  7. ↑ Popular festivities in Seville, Spain: Easter Week in Sevilla in Spain. Spain Info US , 2007. április 23.
  8. ↑ Itinerario Oficial Semana Santa de Sevilla 2018 (európai spanyol nyelven). Semana-santa.org

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Községek Sevilla tartományban
Spanyolország világörökségi helyszínei
Természeti Spanyolország
Kulturális
Vegyes
Nemzetközi katalógusok