Neobarokk

A mai világban a Neobarokk nagyon fontos témává vált és sok embert érdekel. Akár a társadalomra, a gazdaságra, a kultúrára vagy a mindennapi élet bármely más aspektusára gyakorolt ​​hatása miatt, a Neobarokk alapvető szerepet játszik valóságunkban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Neobarokk különböző aspektusait és hatását a különböző területeken. Az évek során bekövetkezett fejlődésétől a mai relevanciáig, más releváns témákkal való kapcsolatán keresztül egy olyan részletes elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Neobarokk jelentőségét a mai világban. Függetlenül a hátterünktől vagy érdeklődési körünktől, a Neobarokk olyan téma, amely mindannyiunkat foglalkoztat, és megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.

A neobarokk a művészetben, különösen az építészetben a historizmus egyik stílusirányzata.

Átvitt értelemben

Egyes források a két világháború közötti magyarországi politikai rendszert illetve annak egyes vonásait - átvitt értelemben - neobarokknak nevezik. (pl. Ujváry Gábor: Egyetemi ifjúság a „neobarokk társadalomban”. [1]

Képgaléria

  • Málnai Béla által tervezett neobarokk bérház, Budapest, Kossuth Lajos tér 13-15.
    Málnai Béla által tervezett neobarokk bérház, Budapest, Kossuth Lajos tér 13-15.
  • Az Opéra Garnier homlokzata, Párizs, 1875.
    Az Opéra Garnier homlokzata, Párizs, 1875.
  • A saltai katedrális (Argentina), 1858-1882.
    A saltai katedrális (Argentina), 1858-1882.
  • Mulhouse, Szent Fridolin-templom 1906.
    Mulhouse, Szent Fridolin-templom 1906.
  • Freyming-Merlebach, templom, 1913.
    Freyming-Merlebach, templom, 1913.

Jellemzői

Története

Franciaországban

A rendkívül magabiztos Garnier a részletekkel túlterhelt neobarokk stílussal - saját bevallása szerint - a „III. Napóleon stílus”-t akarta megteremteni. Tény, hogy a párizsi Opéra (1862-1874) a neobarokk építészet valóságos áradatát indította el Franciaországban, de Németországban, Olaszországban, sőt az amerikai földrészen is, mind Észak-, mind Dél-Amerikában. Garnier sikere, fontossága, hatása nem az újszerű és merész formai megoldásokból adódik, hanem a szintézisalkotásban nyilvánul meg, egyben azzal, hogy halmozza a részleteket. Az egész színházi épület szerkezetének minden egyes eleme a teatralitásig hangsúlyozódik: az előcsarnok, a lépcsőház, a hall, a színpad, az öltözők, a messziről látható vaskupola, a belső díszítések visszatérése a homlokzaton, a szokatlanul sajátos életet élő szobrászati elemek, melyek közül legkiválóbbak Jean-Baptiste Carpeaux Tánca és Eugène Guillaume Muzsikája. Garnier térszemlélete igen merész a szélsőségesen hangsúlyozott részletek együttese miatt.

Angliában

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Magyarországon

A 19. század második felében, főleg a kiegyezés táján az első világháborúig felpezsdült építési tevékenység kínálta feladatokat Magyarországon is a történeti építészeti stílusok kiaknázásával oldották meg, akárcsak Európa egyéb államaiban. A historzimus által kínált stílusirányzatok egyike volt a neobarokk. [2]

Egyik legfontosabb képviselője Wälder Gyula és Hauszmann Alajos volt, de Freund Vilmos, Hültl Dezső mellett Böhm Henrik, Hegedűs Ármin, Kotsis Iván, Fábián Gáspár, Györgyi Dénes és mások is nagy szerepet játszottak az elterjedésében. [3]

Jegyzetek

  1. ↑ Valóság, 1991 (34. évfolyam, 5. szám
  2. ↑ Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935) 62. old.
  3. ↑ https://orszagut.com/por/a-magyar-neobarokk-epiteszet-158

Források

Kapcsolódó szócikkek

Ez a művészeti témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!