Épület
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2006 januárjából) |
A Nemzetközi Pető Intézet épülete
Az épület egy emberi kéz alkotta építészeti mű. Egy vagy több körülzárt helyiséget foglalhat magába, és így önálló zárt egységet képez.
Csak a szilárd építőanyagokból készült építményeket nevezzük épületnek. Így például egy sátor nem épület.
Az épületek felosztása
Az épületek két csoportba sorolhatóak látogathatóság szerint:
- Középületek például a templomok, színházak, tőzsdék, kórházak, városházák, országházak. Ezek szabadon látogathatók.
- Magánépületek. Ezek valamilyen személy vagy jogi személy tulajdonát képezik, így látogathatóságuk korlátozott.
Egy másik lehetséges felosztás az
- egyházi és
- világi.
Rendeltetésük szerint az épületek még lehetnek
- gazdasági,
- ideiglenes,
- fő- és melléképületek.
Elkészültük után pedig lehetnek
- funkcionálisak,
- a céloknak, az elképzelésnek megfelelőek,
- organikusak (a környezethez és a benne élőkhöz vagy tartózkodókhoz szervesen illeszkedők)
- esztétikailag hibásak.
Lásd még
Források
- Bokor József (szerk.). Épület, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
| Nemzetközi katalógusok |
|---|