Pilisjászfalu | |||
![]() | |||
Pilisjászfalu légi fotón | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Pilisvörösvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Borsó András (független) | ||
Jegyző | Geréb Tünde | ||
Irányítószám | 2080 | ||
Körzethívószám | 26 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1968 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 227,69 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,97 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() ![]() | |||
Pilisjászfalu weboldala | |||
![]() | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pilisjászfalu község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
A megye északnyugati részén, Budapest határától északra, a Pilis a Budai-hegység határán, a a Dorogi-medence délkeleti szélén fekszik. Határos Piliscsabával, Tinnyével, Únnyal, Leányvárral és Piliscsévvel. A településen áthalad a 10 sz. főút és a 2. sz. vasútvonal (melynek egy megállóhelye van a faluban); illetve itt ér véget a Biatorbágy-Zsámbék felől érkező 102. sz. főút is.
A Kenyérmezői-patak völgyében, a Pilis hegység lábánál, Piliscsabától északnyugatra található Pilisjászfalu község, Pest megye és Komárom-Esztergom megye határán, a 10-es főközlekedési út mentén. A Budapest–Esztergom-vasútvonal szintén összeköti a falut a környező településekkel.
A település határain belül az alföldi és a középhegységi felszíni formák egyaránt fellelhetők. Az emelkedő dolomitrétegekkel váltakozó ún. dachsteini mészkőrögök változatossá teszik a tájat. A dombokon barna erdőtalajok, a lábaknál homoktalajok, a völgyek helyenként pangóvizes területein öntéstalajok alakultak ki, ahol az első katonai térképek mocsaras területeket jelöltek. A Kis- és a Nagy-Somlyó jelenleg is feltárás alatt lévő barlangjai, pl. a Nagy-Somlyóhegyi-barlang gazdag kalcitkristály-lelőhelyek. A Kenyérmezői-patak mentén mocsári és lápnövényzetet találunk.
A falu közigazgatási területének valaha kétharmadát borító erdők csökkenésével egyenes arányban nőtt a szántók, illetve a beépített területek aránya. A természetes növénytakarót azonban a mészkőbányászat utóbbi százötven éve is pusztította, maradandó sebeket ütve a hegyek oldalában. A megmaradt erdők állandó és kedvelt helye a fácánoknak, vaddisznóknak, őzeknek.
A jászok első említése a Pilisben 1325-ből származik. A letelepített jászok faluja a török hódoltság alatt lakatlan területté vált. A török kiűzése után Tinnyéhez tartozó szabad puszta volt, melynek a Miskey és gróf Cseszneky családok voltak fő birtokosai.
Az 1870-es években 226 lakosa volt, melyből 146 római katolikus, 80 pedig helvét vallásúnak tartotta magát. A települést 1950-ben Piliscsabához csatolták (Tinnyével együtt), a település így Piliscsaba-Jászfalu néven létezett.
A választók 86%-a 1994-ben a Piliscsabáról való leválás mellett szavazott, így augusztus 25-én Pilisjászfalu néven ismét önálló településsé alakult.
A lakosságszám 2004-ben meghaladta az 1350 főt.
A településen 2000. július 23-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
A 2006–2010 közti önkormányzati ciklusban kétszer is időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Pilisjászfalun, mindkét esetben az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A 2007. július 15-én megtartott választáson az addigi polgármester is elindult, de 13,35 %-os eredményével, hat jelölt közül csak a harmadik helyet érte el. A ciklus második időközi választásán a hivatalban lévő polgármester nem indult el, posztjáért ebben az évben már csak ketten versengtek.
Ugyancsak időközi választásra került sor a községben 2022. június 19-én, mert az előző faluvezető 2021 novemberében, anyagi megfontolások miatt leköszönt tisztségéről.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 1995 és 2023 közöttLakosok száma | 817 | 982 | 1490 | 1565 | 1571 | 1562 | 1563 | 1785 | 1949 | 1968 |
1995 | 2001 | 2010 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 2,2% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,5%, református 10,2%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 18,4% (29,5% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2-0,2% ukránnak, horvátnak, szlováknak és lengyelnek, 0,1-0,1% szerbnek, szlovénnek, görögnek és örménynek, 5,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,7% volt római katolikus, 7,7% református, 1,6% görög katolikus, 1,3% evangélikus, 0,2% izraelita, 1,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 16,7% felekezeten kívüli (42,5% nem válaszolt).
A Pilisvörösvári járás települései | |
---|---|
Pilisborosjenő · Piliscsaba · Pilisjászfalu · Pilisszántó · Pilisszentiván · Pilisvörösvár · Solymár · Tinnye · Üröm |
Nemzetközi katalógusok |
---|