Albertirsa
| Albertirsa | |||
 | |||
| Az alberti evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Ceglédi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Fazekas László (független) | ||
| Jegyző | Kovács Zoltánné dr. | ||
| Irányítószám | 2730 | ||
| Körzethívószám | 53 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 13 533 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 167,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 72,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 14′ 24″, k. h. 19° 36′ 24″47.24, 19.60666666666747.240000°N 19.606667°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 24″, k. h. 19° 36′ 24″47.24, 19.60666666666747.240000°N 19.606667°E | |||
Albertirsa
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Albertirsa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Albertirsa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Albertirsa város Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Fekvése
A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál fekszik Ceglédtől 21 kilométerre északnyugatra. Határa bővelkedik védett természeti értékekben, itt található például Közép-Európa egyik legnagyobb egybefüggő gyurgyalagtelepe. Északi határszélén folyik a Gerje patak.
Megközelítése
Közúton a legkönnyebben a 4-es főúton érhető el. Budapest, illetve a keletebbre fekvő nagyobb városok (Szolnok, Debrecen) felől is, hiszen az végighalad a teljes belterületén. A lakott területtől északra húzódik az M4-es autóút és a 405-ös főút, melyeknek a település tehermentesítésében van szerepük. A környező települések közül Tápióbicskével a 3115-ös, Dánszentmiklóssal és Örkénnyel a 4607-es, Mikebudával pedig a 46 114-es utak kötik össze.
A települést a hazai vasútvonalak közül a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Albertirsa vasútállomás.
Az irsai római katolikus barokk templom 1910-ben, az 1447 előtt épült templom maradványait felhasználva az 1700-as évek közepén az eredetileg románkori templomot Zlinszky József újjáépíttette
Története
Albertirsa 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével, melyeket a Vasút utca választ el egymástól. 2003 óta város.
Alberti története
A legrégibb oklevél, amelyben neve (Alberth) előfordul, 1277-ből maradt fenn, de ugyanerről a területről már 1246-ban Istvánfalva néven is feljegyeztek egy települést.
A török időkben elnéptelenedett.
1710-ben akkori ura, Váracskay András kuruc ezredes a Zólyom vármegyében fekvő Nagyszalatna községből 24 szekérrel érkező felvidéki, evangélikus vallású jobbágyot telepített be, többségében szlovák anyanyelvűeket, de voltak közöttük magyar családnevűek is.
Irsa története
Neve a szláv „jelsa” (magyarul égerfa) szóból vált ilyenformán magyarrá. Első írásos említése 1281-ből maradt fenn egy az innen Bercelbe vezető utat említő oklevélben. 1360-ban az Irsai nemesek birtokának írták, és ez évben említették Szent Margitról elnevezett egyházát is. A török megszállás idején a település elnéptelenedett.
Közélete
Polgármesterei
| Időszak | Polgármester | Jelölő szervezet |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Dr. Kiss Tibor | nem ismert |
| 1994–1998 | Választási Szövetség Albertirsa | |
| 1998–2002 | Fazekas László | független |
| 2002–2006 | független | |
| 2006–2010 | független | |
| 2010–2014 | független | |
| 2014–2019 | TEAM-Választási Szövetség | |
| 2019–2024 | független | |
| 2024– |
Népesség
A település népességének alakulása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között| Lakosok száma | 12 181 | 12 209 | 12 532 | 13 286 | 13 497 | 13 533 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,9%, református 6,9%, evangélikus 25,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,3% (23,4% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% szlováknak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak és ukránnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 17,4% evangélikus, 6,4% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 13,3% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).
Nevezetességei
- Evangélikus templom és paplak az egykori Alberti területén. A templom és a paplak is a 18. századból való. Itt született Tessedik Sámuel. Az alberti evangélikus egyházban őrzött szlovák nyelvű leírás szerint Váracskay András földesúr hívására 1711. szeptember 29-én Csányi György, Takács Mihály és Havram Pál elöljárók vezetésével 24 szekérrel érkeztek Albertibe az első telepesek, és magukkal hozták Claudinyi Frigyes lelkészüket is. Az első, fából-sárból épített templomukat, lakóházaikat a Gerje-menti Marasztyi-réten építették fel. 1763. június 28-án földrengés rázta meg a községet, melynek következtében a templom és sok lakóház is megrongálódott. A Mária Teréziától kapott királyi engedély birtokában Gegus Zakariás lelkészsége alatt, 1774 áprilisában kezdték meg az új templom építését, melyhez Szeleczky Márton – Alberti földesura – a templom helyéül szolgáló telket és 30.000 Albertin égetett téglát adományozott. Október 4-én Gegus Zakariás tette le az alapkövet. Az építkezést 1778 július 4-én fejezték be. Az ezt követő harmadik vasárnapon történt a felszentelés. A templom fennállásának 200. évfordulóján emléktáblán örökítették meg az alberti evangélikus egyháznál szolgált lelkészek és kántortanítók neveit.
- Irsai evangélikus templom (18. századi, klasszicista stílusú, oltárképét, amely Jézust ábrázolja nagy sokaság közepén, kitárt karokkal, Feszty Masa – Feszty Árpád lánya – készítette)
- Református templom (Irsa területén)
- Római katolikus templom Irsa területén (barokk stílusú, 1764)
- Zsinagóga (az egykori Irsa területén, klasszicista stílusú)
- Ybl Miklós által tervezett Szapáry-sírkápolna Alberti területén (neoromán stílusú, 1859)
- Szeleczky-Szapáry-kastély
- Faluház
- A város határában épült az ország legnagyobb teljesítményű transzformátor-állomása, amely az Ukrajnából ill. Oroszországból érkező nagyfeszültségű (750 kV-os) Albertirsa–Vinnicja-távvezeték fogadóállomása.
- Albertirsai Gyógyfürdő
- Ecsedi László Sportcentrum
- Városi Sportcsarnok
Oktatási intézmények
Óvodák
- Gyöngyszem Óvoda
- Mazsola Óvoda
- Napsugár Óvoda
- Nyitnikék Óvoda
- Mustármag Óvoda
- Alberti Evangélikus Egyházközség Óvodája
Általános iskolák
- Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola
- Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola
- Tessedik Sámuel Általános Iskola
- Albertirsai Művészeti Iskola
Közművelődési intézmények
- Móra Ferenc Művelődési Ház
- Márai Sándor Városi Könyvtár
Egészségügyi intézmények
Egészségügyi központ
- Politzer Ádám Egészségügyi Központ
Gyógyszertárak
- Remény Gyógyszertár
- Centrum Gyógyszertár
- Irmák Gyógyszertár
- Irsa Gyógyszertár
Helyi autóbuszközlekedés
Járatok
- 564-es busz (Albertirsa, Vasútállomás-Cegléd, Autóbusz-állomás)
- 565-ös busz (Albertirsa, Vasútállomás-Ceglédbercel-Cegléd, Autóbusz-állomás)
- 569-es busz (Albertirsa, Vasútállomás-Mikebuda, Községháza)
- 570-es busz (Albertirsa, Vasútállomás-Dánszentmiklós, Csetneki szőlők)
Helyközi járatok Albertirsán belül
Ismert személyek
Itt születtek, itt éltek
- Alvinczy Imre (1897–1971) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő
- Brankovits Éva (1928–) festőművész
- Csillag Róza született Goldstein (1832–1892) opera-énekesnő
- Erős Károly (1971–) kétszeres magyar válogatott labdarúgó, többek között az Újpest és az MTK futballistája
- Gellért Lajos, született Grünfeld (1885 – 1963) magyar színész, író, érdemes művész.
- Nagy István (1920–2017) szobrász
- Politzer Ádám (1835–1920) orvosprofesszor
- Porosz Mór, született Popper (1867 – 1935) bőrgyógyász, urológus, venerológus, szexológus, szakíró.
- Szigeti Géza (1929–) Jászai Mari-díjas színművész
- Tessedik Sámuel (1742–1820) lelkész, pedagógus, botanikus
- Zsudi József (1923–2013) Jászai Mari-díjas (1968) rendező, színész.
- Cegléden született ugyan, de születésétől egész gyerekkorát itt töltötte Sirkó László (1950–) színművész
- Cegléden született ugyan, de itt él, tanít és alkot Gérné Mezősi Aranka (1955–) magyar szobrász, festőművész, éremművész, művésztanár és kultúraszervező
Díszpolgárok
Az alábbi személyek Albertirsa díszpolgárai (zárójelben a cím adományozásának évével):
- Roszík Mihály (2000)
- Szántó József (2000)
- Giuseppe Gatti (2001)
- Tabányi Mihály (2001)
- Turi Péter (2001)
- Dr. Mányi Erzsébet (2003)
Sport
Testvérvárosai
Gaggiano, Olaszország (1992)
Pabradė, Litvánia (1998)
Malacka, Szlovákia (2000)
Szilágysomlyó, Románia (2004)
Battyánfalva, Szlovénia (2005)
Jegyzetek
- ↑ a b Település adatlap (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2024. május 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Római katolikus templom (Urunk színeváltozása), Albertirsa
- ↑ Szántó József: Albertirsa vallási arculata
- ↑ 50 éve egyesült Alberti és Irsa - H.István. (Hozzáférés: 2023. október 29.)
- ↑ Az alberti evangélikus gyülekezet. . (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 2010. október 13. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Albertirsa települési választás eredményei. valtor.valasztas.hu, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Albertirsa Helységnévtár
- ↑ Albertirsa Helységnévtár
- ↑ Az albertirsai gyógyfürdő a termalfurdo.net oldalon
- ↑ Ecsedi László Sportcentrum Albertirsa
- ↑ Albertirsa, Ecsedi László Sportcentrum
- ↑ 80. születésnapján elhunyt Ecsedi László edző. atletika.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 15.)
- ↑ Sirkó László 65 éves (+ VIDEÓ). Keol.hu, 2015. október 24. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
- ↑ Albertirsa Díszpolgárai. albertirsa.hu. . (Hozzáférés: 2017. október 8.)
- ↑ Giuseppe Gatti (Trezzano Sul Naviglio, 1942. december 18. –) a politikai tudományok doktora. Doktorátusát a milánói l'Universitá Cattolica del Sacro Cuore nevű egyetemen szerezte. 1970-től hét cikluson keresztül volt a Milánó melletti Gaggiano polgármestere. A Gaggiano és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolat előkészítésében, kialakításában meghatározó szerepet játszott.
- ↑ Tabányi Mihály zenél - Albertirsa
További információk
- Albertirsa Önkormányzatának honlapja
- albertirsai információs és közösségi portál Archiválva 2009. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szántó József: Albertirsa képes krónikája
- Albertirsa lap.hu
- Miért jó Albertirsán lakni?
| A Ceglédi járás települései | |
|---|---|
| Abony · Albertirsa · Cegléd · Ceglédbercel · Csemő · Dánszentmiklós · Jászkarajenő · Kőröstetétlen · Mikebuda · Tápiószőlős · Törtel · Újszilvás |
| Nemzetközi katalógusok |
|---|