Margó Tivadar
| Margó Tivadar | |
 | |
| Pollák Zsigmond metszete (1885) | |
| Született | 1816. március 5. Pest |
| Elhunyt | 1896. szeptember 5. (80 évesen) Pusztaszentlőrinc |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos, zoológus, egyetemi tanár, akadémikus |
| Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (1834–1838) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Margó Tivadar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Margó Tivadar (szerbül: Теодор Марго, ógörögül: Θεοδώρος Μάρκου), (Pest, 1816. március 5. – Pusztaszentlőrinc , 1896. szeptember 5.) szerb származású orvos, honvédorvos, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Életpályája
A család a görögországi Kozani városából származik. A családnév Markovics, Marku, Margó alakban is előfordul. Margó Tivadar nagyapja még Ercsiben volt görög kereskedő. Apja Margó György (szerbül: Георгије Марго, görögül: Γεώργιος Μάρκου) (1780–1857) a pesti szerb ortodox egyházközség lelkésze volt, kiválóan beszélt görögül, németül, szerbül, románul és magyarul. Margó Tivadar egyik testvére, Margó Emilián miskolci görög ortodox lelkészként működött 1862 és 1881 között: e minőségében ő végezte a tokaji ortodox görög egyházközség anyakönyvezését is.
Tivadar a gimnáziumi tanulmányait Pesten, a piarista gimnáziumban végezte, majd 1834-től 1838-ig a pesti egyetemen természet-, társadalom- és orvostudományokat tanult. 1834-ban bölcsészdoktori, 1840-ben orvosi oklevelet szerzett. Tanulmányait Bécsben folytatta, ahol 1841-ben sebészdoktori és szülészmesteri képesítést szerzett. Ezután néhány évig különböző bécsi kórházakban segédorvosként orvosi gyakorlatot folytatott, majd hazatért, és a pesti egyetemen Schordann Zsigmondnak, az élettan és felsőbb bonctan professzorának tanszékén tanársegédként működött. Az 1848–49-es szabadságharcban honvédorvosként vett részt. 1845-1853 között a pesti szerb Tökölyanum házi orvosa volt. 1851-ben megszerzett képesítés után a pesti egyetemen a szövettan magántanára lett, egyúttal 1851 és 1859 között helyettes tanárként a sebészhallgatóknak előkészítő természettudományokból tartott előadásokat és 1857 és 1858 között az élettan és a felsőbb anatómia helyettes tanára is volt. 1858-ban ismét Bécsbe ment, ahol szövettani kutatásokat folytatott. A bécsi kormány bécsi, majd gráci egyetemi tanári állást ajánlott fel neki, ő azonban hazatért és 1860-ban a kolozsvári orvossebészeti intézetben a gyakorlati orvostudományok nyilvános rendes tanára lett. 1862 nyarán a pesti egyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan rendkívüli tanárává nevezték ki. Ettől kezdve haláláig a fővárosban élt. 1874-től 1881-ig az egyetem orvostudományi karán a fejlődéstan, 1881-től haláláig az anatómia nyilvános rendes tanára volt. Eközben tanított a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiumában (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola) is. Oktatói és tudományos tevékenysége mellett részt vállalt az egyetem vezetésében is, 1865–66 tanévre a bölcsészettudományi kar egy másik évben az orvostudományi kar dékánjának választották, 1880–81-ben az egyetem rektora volt.
Tudományos pályája
Margó Tivadar sírja (Fiumei Úti Sírkert falsírboltok, bal 582)
A magyarországi tudományos biológia egyik megalapozója. Tanári működése mellett a zoológia terén különböző vizsgálatok és tanulmányok tételével is foglalkozott s ezek eredményeit számos dolgozatban tette közzé.
Társasági tagságai
- A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1860; rendes: 1870; tiszteleti: 1891);
- a British Association for Advencement of Sciences külső tagja;
- a bécsi zoológiai-botanikai társaság rendes tagja;
- a francia zoológiai társaság rendes tagja.
Fontosabb dolgozatai
- Morbi lethales in clinico medico Pestiensi. Annis scholasticis 1838 et 1839. (orvosdoktori értekezés, Pest, 1840); Online
- Anatomisch-physiologische Untersuchungen an den Leichen von zwei Hingerichteten (Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn, 1851);
- Über die Muskelfaser der Mollusken (Pest, 1860);
- Élettani és kórtani tanulmányok az izomszövetről (Gyógyászat, 1861);
- A puhányok izomrostjáról (Pest, 1861);
- Neue Untersuchungern über die Entwickelung, Wachsthum, die Neubildung und den feineren Bau der Muskelfasern (Pest, 1861);
- Az állattan jelen állapotáról s annak fontosságáról és hasznáról (Gyógyászat, 1862)
- Az izomidegek végződéseiről (Pest, 1862);
- Über die Endigung der Nerven in den quergestreiften Muskeln (Pest, 1862);
- A tudományos állattan kézikönyve, I. (Pest, 1868);
- Darwin és az állatvilág (Pest, 1868);
- A magyar gyógyszerészkönyv (Pest, 1871);
- Összehasonlító bonctani készítmények a bécsi világkiállítás magyarországi tanügyi osztályában (Budapest, 1873);
- Emlékbeszéd Agassiz Lajos M. T. Akadémiai külső tag fölött, (Budapest, 1875);
- Állatrendszertani táblázatok (Budapest, 1876);
- Budapest és környéke állattani tekintetben (Budapest, 1879);
- Testimonials in favour of dr. Morrison Watson, candidate for the Chair of Anatomy in the Owen's College. Manchester (Edinburgh, 1874);
- Testimonials in favour of Prof. Dr. I. Bell Petigrew (Edinburgh, 1874);
- Az állatország rendszeres osztályozása (Budapest, 1883; németül: Budapest, 1883; angolul: London, 1884);
- Az állatország rendszeres osztályozása, különös tekintettel az újabb állattani rendszerekre (Budapest, 1884);
- Emlékbeszéd Charles Robert Darwin felett (Budapest, 1884);
- A zoológia és az orvosi tudományok (Budapest, 1892).
Emlékezete
Margó Tivadar emléktáblája
A Magyar Tudományos Akadémiában 1898. március 28-án Entz Géza tartott fölötte emlékbeszédet. Budapest XVIII. kerületében ma utca viseli nevét. A Margó Tivadar utca 170. szám alatt 2010. szeptember 19-én a Fővárosi Görög Önkormányzat, a XVIII. Kerületi Görög Kisebbségi Önkormányzat és Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata emléktáblát állított emlékére. Az emléktáblán lévő bronztondó Sztefanu Sztefanosz Magyarországon élő görög származású szobrászművész alkotása.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 490. o. ISBN 963-547-414-8
- Kádár Zoltán: Margó Tivadar In: Magyarok a természettudomány és technika történetében, (főszerkesztő: Nagy Péter), Budapest, 1992, ISBN 9635931719, 339. oldal
- Szigethy Károly: Margó Tivadar (Vasárnapi Ujság, 1885, 49. szám)
- Margó Tivadar (Vasárnapi Ujság, 1879, 36. szám)
- Dr. Margó Tivadar, tanár. Az ország tükre 1865. 139-140. old. Online
- Bokor József (szerk.). Margó, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
- Божидар Ковачек: Текелијанумске приче, Нови Сад, 1997.
- Божидар Ковачек: Срби у Пешти марта 1848, Будимпешта, 2000
- Sasvári László-Diószegi György: A pest-budai görögök, Budapest, 2010. (Új Mandátum Könyvkiadó)
- Κράνης Δημήτριος Α.: Η ΠΝΕΥΜΑΤΙΚΗ ΔΡΑΣΗ ΤΩΝ ΕΛΛΗΝΩΝ ΤΗΣ ΟΥΓΓΑΡΙΑΣ ΚΑΙ ΕΙΔΙΚΟΤΕΡΑ ΤΩΝ ΜΑΚΕΔΟΝΩΝ ΚΑΤΑ ΤΗΝ ΠΕΡΙΟΔΟ 1600-1880 (2η έκδοση, 1991)
- A budapesti görög nagykövetség honlapján található írás: https://web.archive.org/web/20091025182815/http://www.mfa.gr/www.mfa.gr/AuthoritiesAbroad/Europe/Hungary/EmbassyBudapest/el-GR/Local+Greeks/General/
Külső hivatkozások
| Nemzetközi katalógusok |
|---|