A mai világban a Magyar Nemzeti Névtér a különböző területeken dolgozó emberek széles körét érdeklő témává vált. Akár a történelemben betöltött relevanciája, akár a modern társadalomra gyakorolt hatása, akár a jövőbeli következményei miatt, a Magyar Nemzeti Névtér minden korosztálytól és foglalkozástól függetlenül felkeltette az egyének figyelmét. Ez a cikk a Magyar Nemzeti Névtér-hez kapcsolódó különböző szempontok feltárására és elemzésére törekszik, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjon erről a témáról. Célunk az eredetétől a jelenlegi evolúcióig, beleértve a lehetséges következményeket is, hogy olyan globális és teljes perspektívát kínáljunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy teljes mértékben megértsék a Magyar Nemzeti Névtér jelentőségét abban a világban, amelyben élünk.
| Magyar Nemzeti Névtér | |
| Vállalkozás típusa | nemzetközi katalógus |
| Oldal típusa | keresőmotor, nyilvános online katalógus |
| Elérhető nyelv(ek) | magyar |
| Alapítva | 2019. május |
| Származási ország | Magyarország |
| URL | magyarnemzetinevter.hu |
| Kereskedelmi? | nem |
| Regisztráció | nincs |
| Szolgáltató | OSZK |
A Magyar Nemzeti Névtér, röviden MNN egy 2019 május közepén „béta” verzióban indult katalógusrendszer, amelynek célkitűzése, hogy egyértelműen azonosítsa a magyar kultúra dokumentumait, a kulturális dokumentumok létrehozóit, a magyar kultúra nevezetes helyszíneit, és ezáltal összekapcsolhatóvá és bejárhatóvá tegye a közgyűjtemények, a tudástermelő intézmények által kezelt kulturális adatbázisokat.[1] A rendszer három tulajdonnévtérrel indult: a személynévtér, a testületi névtér és a földrajzi névtér. A katalógus nyitott a szakemberek számára, de nem szerkesztheti akárki az adatait. A szerkesztést kompetenciák mentén, szakemberek végzik.[1]
A Nemzeti Névtér alapvető funkciója a kulturális adatbázisok közötti átjárhatóság megteremtése. Indulástól a MARC-export lehetőségét kínálta fel, de dolgoznak azon, hogy más formátumokban is el lehessen vinni az adatokat.[2]
A rendszert az OSZK keretein belül fejlesztik, de a cél, hogy minél több könyvtár, gyűjtőhely, levéltár és más olyan intézmény csatlakozzon, amelyeknél ott vannak a kapcsolódó adatok és digitális tartalmak. A projektet Szakadát István mutatta be, aki a BME docense, valamint az Országos Könyvtári Kuratórium tagja, egyben a rendszer koncepciójának egyik kidolgozója.[3]
Induláskor az OSZK adatain kívül a Petőfi Irodalmi Múzeum átfogó irodalmi adattára, valamint a KSH Helységnévtárának adatai kerültek be a rendszerbe, így a települési és választási adatok is össze vannak már kötve.