Klinger István (pap)
Mai cikkünkben a Klinger István (pap) lenyűgöző világát fedezzük fel. Eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig elmélyülünk történetében, fejlődésében és a mai világban betöltött jelentőségében. A Klinger István (pap) egy olyan téma, amely az idők során érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki, és ebben a cikkben ennek a legjelentősebb aspektusaira igyekszünk rávilágítani. Szakértői interjúkkal, mélyreható elemzésekkel és gyakorlati példákkal arra törekszünk, hogy átfogó és szemléletes képet nyújtsunk a Klinger István (pap)-ről, hogy olvasóink bővíthessék ismereteiket és jobban megértsék annak fontosságát a különböző kontextusokban. Készüljön fel, hogy belépjen a Klinger István (pap) felfedezéseinek és elmélkedéseinek világába!
| Klinger István | |
| Magyarország – 19. század – | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1831. december 24. Szomolnok |
| Elhunyt | 1908. január 27. (76 évesen) Budapest |
| Pályafutása | |
| Iskola/Irányzat | katolikus teológia |
| Fontosabb művei | A tudomány czéljáról és feladatáról |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klinger István témájú médiaállományokat. | |
Klinger István (Szomolnok, 1831. december 24. – Budapest, Ferencváros, 1908. január 27.)[1] teológiai doktor, rezsnyó-egyházmegyei áldozópap, a Szent Háromságról nevezett siklósi címzetes apát, szentszéki ülnök, egyetemi teológiai tanár.
Élete
Klinger Jakab és Bellon Franciska fia. 1854. december 24-én miséspappá szentelték, majd teológiai tanár volt Rozsnyón és a papnövendékek lelki igazgatója. 1870. április 11-től 1905. október 3-ig a lelkipásztorkodás rendes tanára a budapesti egyetemen; 1878/79, 1882/83 és 1893/94-ben a hittudományi kar dékánja, 1888/89-ben az egyetem rektora volt. Halálát szívhűdés és influenza okozta.
Munkái
- A tudomány czéljáról és feladatáról. Beszéd, melylyel a budapesti egyetem rectori székét 1888. szept. 16. elfoglalta. Bpest, 1888. (Acta reg. scient. Universitatis Budapestinensis 1888-89. Fasc. I.)
- Az ember természeti szabadságáról. Rectori beszéd 1889. máj. 13. Uo. 1889. (Acta reg. scient. Universitatis Budapestinensis 1889-99. Fasc. I.)
Jegyzetek
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, Méry Ratio, 1999.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
