Lepenica (Šibenik)
Ez a cikk a Lepenica (Šibenik) témájával foglalkozik különböző nézőpontokból és megközelítésekből, azzal a céllal, hogy holisztikus és teljes képet adjon erről a témáról. A Lepenica (Šibenik)-hez kapcsolódó különféle szempontok elemzésére kerül sor, részletes és naprakész információkkal, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy teljes mértékben megértse annak fontosságát és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Hasonlóképpen, a Lepenica (Šibenik)-ről szóló különböző tanulmányokat, kutatásokat és szakértői véleményeket megvizsgáljuk annak érdekében, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk, amely hozzájárul a téma megismeréséhez és megértéséhez. A cikkben a Lepenica (Šibenik) konkrét aspektusaiba kerül sor, kiemelve a különböző területekre gyakorolt hatását és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását.
| Lepenica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Šibenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22206 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 62 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 347 m |
| Terület | 4,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 38′ 04″, k. h. 16° 05′ 48″43.634428°N 16.096799°EKoordináták: é. sz. 43° 38′ 04″, k. h. 16° 05′ 48″43.634428°N 16.096799°E | |
 | |
Lepenica (olaszul: Lepenizza) falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.
Fekvése
Šibeniktől légvonalban 19, közúton 24 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a keleti megyehatáron fekszik.
Története
A település már a középkorban is létezett. Ezt bizonyítja a belterülettől északkeletre található temploma, mely középkori alapokra épült. Középkori eredetét az akkori szokás szerinti keletelt építése is igazolja. A környék falvaival együtt a 16. század közepén foglalta el a török és a 17. század végéig uralma alatt maradt. Ebben az időszakban pusztult el a középkori templom is. A török kiűzése után velencei uralom következett. Templomát a 18. században újjáépítették. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 128, 1910-ben 160 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből élt. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 68 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 128 | 125 | 117 | 124 | 145 | 160 | 170 | 200 | 186 | 193 | 216 | 209 | 145 | 109 | 89 | 68 |
Nevezetességei
Nagy Szent Gergely pápa tiszteletére szentelt római katolikus templomát a középkori templom alapjain 1727 és 1728 között építette Domenico Scotti mester. A templom egyhajós épület. Homlokzatán a bejárat mellett két kisebb ablak felette rózsaablak látható. A homlokzat feletti oromzaton áll a pengefalú harangtorony, benne két haranggal. A templom körül található a falu temetője.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
- Šibenik község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
