Bogatić (Promina)

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bogatić (Promina) témáját, és azt, hogy milyen hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. A Bogatić (Promina) megjelenésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig vita és viták tárgya volt, de inspiráció és változás forrása is volt. Elemezzük a kultúrára, politikára, gazdaságra és más területekre gyakorolt ​​hatását, valamint az identitás- és közösségformáló szerepét. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a Bogatić (Promina) különböző perspektíváit, és megpróbáljuk megérteni annak hatókörét és jelentését a jelenlegi kontextusban. Hasonlóképpen megvizsgáljuk, hogy a Bogatić (Promina) pozitív vagy negatív hatással van-e a társadalomra, és hogyan értelmezhető különböző elméleti és módszertani megközelítéseken keresztül. Végső soron ennek a cikknek az a célja, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjon a Bogatić (Promina)-ről, hogy az olvasó megalapozott véleményt alkothasson erről a témáról.

Ez a szócikk a Promina községbeli Bogatićról szól. Hasonló címmel lásd még: Bogatić (egyértelműsítő lap).
Bogatić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségPromina
Jogállásfalu
Irányítószám22303
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség22 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság245 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 54′ 31″, k. h. 15° 59′ 45″43.908525°N 15.995944°EKoordináták: é. sz. 43° 54′ 31″, k. h. 15° 59′ 45″43.908525°N 15.995944°E
Térkép

Bogatić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.

Fekvése

Knintől légvonalban 18, közúton 30 km-re, községközpontjától 12 km-re délnyugatra, Dalmácia északi-középső részén, a Krka szurdokvölgyének bal partján fekszik.

Története

A középkorban a határában állt két vár, amelyek két egymással ellenséges család, a Nelipićek (Bogočin vára), illetve a Šubićok (Rog vára) tulajdonában voltak. A török 1522-ben foglalta el Bogočin és Rog várát. Területe a moreai háború során (1684-1699) szabadult fel a török uralom alól. Miután 1797-ben a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot, osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 409, 1910-ben 463 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben lakosságának 87 százaléka horvát, 13 százaléka szerb volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben 24 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
409 443 445 429 496 463 545 502 534 535 539 379 171 104 48 24

Nevezetességei

  • Határában található a Krka egyik nevezetes vízesése a Roški slap (magyarul Rogi-zuhatag).[4] A vízesés a közelében állt Rog váráról kapta a nevét, amelynek azonban mára nyoma sem maradt. A vízesés legnagyobb szélessége 450 méter, összmagassága 22,5 méter, a legmagasabb vízesésének magassága 15 méter. 1910-ben a jobb oldalán egy kisebb vízierőművet építettek.
  • Határában a Krka bal partján találhatók Bogočin várának (más néven Vilin) romjai.[5] A várat valószínűleg a Nelipićek építették és a Krkán itt átvezető hidat védte. Később a Martinušić család birtoka volt. 1522-ben elfoglalta a török és 1686-ig a kezén maradt. Ekkor súlyosan megrongálódott és azóta pusztul. A várhoz vezető középkori út a mai napig fennmaradt, melyről egy hídon át lehetett bejutni a várba.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5763.
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2607.

További információk