Parčić (Drniš)
A mai világban a Parčić (Drniš) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes a különböző területeken. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt hatásai, akár a történelemben betöltött jelentősége miatt, a Parčić (Drniš) olyan téma, amelyet érdemes részletesen elemezni és megvitatni. A Parčić (Drniš) eredetétől a mai hatásig felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség érdeklődését, ezért elengedhetetlen a különböző élek és dimenziók feltárása. Ebben a cikkben elmélyülünk a Parčić (Drniš) izgalmas világában, hogy részletesen megismerjük jellemzőit, kihívásait és lehetőségeit azzal a céllal, hogy bővítsük ismereteinket és megértsük ezt a lenyűgöző témát.
| Parčić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Drniš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22321 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 126 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 349 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 52′ 19″, k. h. 16° 14′ 19″43.872052°N 16.238661°EKoordináták: é. sz. 43° 52′ 19″, k. h. 16° 14′ 19″43.872052°N 16.238661°E | |
 | |
Parčić (olaszul: Parcich, Parcich di Dernis) falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.
Fekvése
Knintől légvonalban 19, közúton 21 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re keletre, a Knint Šibenikkel összekötő 33-as számú főúttól keletre, Dalmácia középső részén fekszik.
Története
Területét 1522-ben foglalta el a török. 1550-ben a Klisszai szandzsák összeírásában említik először ismert településként.[2] 1683-ban a velencei hadak szabadították fel a török uralom alól. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 258, 1910-ben 355 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakóinak 97 százaléka horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során elfoglalták a szerb csapatok és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. Templomát földig rombolták, a lakosság elmenekült. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Házait és templomát újjáépítették. 2011-ben a 119 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 258 | 285 | 288 | 287 | 306 | 355 | 321 | 372 | 379 | 386 | 403 | 446 | 322 | 258 | 134 | 119 |
Nevezetességei
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomát 1991-ben építették. Harangtornyában egy harang található. A délszláv háború során teljesen lerombolták, a háború után 2002-ben Zdravko Živković tervei szerint újjáépítették. A templom körül található a falu temetője.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Academia.edu:Srednjovjekovno Brečevo i Polje Kanjane još jedan pokušaj ubikacije (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
- Drniš község hivatalos oldala (horvátul)
- A drniši plébánia honlapja (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
