Ebben a cikkben a Kisderencs témájában fogunk elmélyülni, különböző nézőpontokat és szempontokat vizsgálva, amelyek segítenek megérteni annak mai hatását és fontosságát. A Kisderencs eredetétől a különböző területeken való relevanciájáig a szakértők és a nagyközönség érdeklődésének és vitájának tárgya. Elemezzük időbeli alakulását, valamint társadalomra gyakorolt hatását és relevanciáját a különböző területeken, hogy átfogó és teljes képet adjunk a Kisderencs-ről. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk ezt a témát, és olyan mély és megvilágító pillantást nyújtsunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megismerje és megértse a Kisderencs-et.
Kisderencs (1899-ig Zemplén-Dricsna, szlovákul: Malá Driečna) a Vladicsa községhez tartozó Derencs része, egykor önálló falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.
Sztropkótól 21 km-re északkeletre fekszik. Derencs déli részét alkotja.
Kisderencset 1635-ben említik először. A sztropkói uradalomhoz tartozott. 1715-ben 5, 1720-ban 6 háztartása adózott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DRISMA. Tót falu Zemplén Vármegyében, határja sovány, tulajdonságai hasonlítanak Bukócz falujáéhoz, negyedik Osztálybéli.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dricsma, Zemplén v. orosz falu, Sztropkó fil. 2 romai, 370 gör. k., 7 zsidó lak. Gör. sz. egyház. 203 h. szántóföld. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Komarnik.”[2]
1900-ban 122-en lakták. 1910-ben 140, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Kis- és Nagyderencset 1960-ban Derencs néven egyesítették.