Felsőlászlófalva

Mai cikkünkben a Felsőlászlófalva lenyűgöző világába fogunk beleásni. Akár többet szeretne megtudni erről a személyről, akár egy adott témát szeretne alaposan megvizsgálni, akár egy fontos dátumról szeretne megemlékezni, ez a cikk minden szükséges információt megad. Ennek megfelelően a Felsőlászlófalva-et különböző nézőpontokból elemezzük, releváns adatokat, szakértői véleményeket és részletes elemzéseket kínálva. Nem számít, mi érdekli, biztosak vagyunk benne, hogy ebben a cikkben megtalálja a keresett információkat.

Felsőlászlófalva (Vyšné Ladičkovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1427
PolgármesterJán Mucha
Irányítószám067 11 (pošta Ľubiša)
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség185 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság232 m
Terület15,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 15″, k. h. 21° 53′ 24″49.037520°N 21.890140°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 15″, k. h. 21° 53′ 24″49.037520°N 21.890140°E
Felsőlászlófalva weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőlászlófalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőlászlófalva (1899-ig Felső-Ladiskócz, szlovákul: Vyšné Ladičkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 15 km-re északra, a Lászlófalvi-patak völgyében fekszik.

Története

1427-ben említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Birtokosai a Klobusicky, Dernáth és Andrássy családok voltak. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szövéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Ladiskócz. Két tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Vandernót Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Szopkóczhoz nem meszsze, hegyes, és agyagos határjaik 3 nyomásbéliek, zabot, és krompélyt teremnek leg inkább, piatzok Homónnán van.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Ladiskócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Lyubisse fil. 330 kath., 7 zsidó lak. 585 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. postája Nagy Mihály.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőlászlófalva, azelőtt Felső-Ladiskócz. Tót kisközség 45 házzal és 251 lakossal, kik róm. kath. vallásúak. Postája és vasúti állomása Udván van, távírója Homonnán. A homonnai uradalomhoz tartozott, de 1774-ben a Klobusitzkyak, azután a gróf Csákyak lettek az urai és most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Róm. kath. kápolnája 1702-ben épült. Ide tartozik Kroszna-tanya is.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

A falu a II. világháború alatt partizánharcok színhelye volt, a németek felégették.

Népessége

1910-ben 237, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 258 lakosából 256 szlovák volt.

2011-ben 216 lakosából 214 szlovák.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1995-ben épült.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség