Tótalmád

Ebben a cikkben a Tótalmád-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. A Tótalmád egy olyan téma, amely sokféle szempontot ölel fel, a társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrában való relevanciájáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Tótalmád hogyan fejlődött az idők során, valamint a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. A Tótalmád eredetétől jelenlegi állapotáig jelentős nyomot hagyott a világban, és fontos megérteni jelentőségét, hogy felmérhessük értékét a mai társadalomban.

Tótalmád (Jabloň)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1379
PolgármesterVladimír Koscelník
Irányítószám067 13
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség378 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság206 m
Terület11,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 58″, k. h. 21° 58′ 47″49.066111°N 21.979722°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 58″, k. h. 21° 58′ 47″49.066111°N 21.979722°E
Tótalmád weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótalmád témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tótalmád (1899-ig Tót-Jablonya, szlovákul: Jabloň, korábban Slovenská Jablonica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 18 km-re északra, a Laborci-hegység nyugati részén, a Laborc bal oldalán található.

Története

A falut laborcmezőről érkezett földművesek alapították a 13. vagy 14. században. Első írásos említése 1379-ben történt. Ekkor még részben Izbugya vidéki nemesek, részben a Drugeth család birtoka, a homonnai uradalom része. 1600-ban a bíró házán kívül 11 jobbágyháza volt. Főbb birtokosai a Wiczmándyak, Bogáthyak, Malikóczyak, Palocsayak, Pethők és Forgáchok, később az Almásyak, Malatinszkyak voltak. 1715-ben 16, 1720-ban 14 háztartása adózott. Ebben az időben a faluban malom is működött.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tót Jablonya. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szirmay, és Kazinczi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Tót Kriva, és Koskóczhoz is 1/2 órányira, határja 3 nyomásbéli, egyéb vetések felett a’ gabonát, és őszi búzát bővebben termő, piatzok Homonnán van.”[1]

1828-ban 54 házában 417 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tót-Jablonya, tót falu, Zemplén vmegyében, Papina fiókja, 851 r., 50 g. kath., 26 zsidó lak., 761 hold szántófölddel. F. u. Malatinszky. Ut. p. Nagy-Mihály.”[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tótalmád, azelőtt Tótjablonya, a Viravka-völgyben fekszik. Tót kisközség 70 házzal és 347 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Koskócz. Részben a homonnai uradalomhoz tartozott, de a XVI. század végén és a XVII. század elején a Wiczmándyaknak, Bogáthyaknak, Malikóczyaknak, Palocsayaknak, Pethőknek és Forgáchoknak is volt itt birtokuk. Azután az Almásyaké lett, majd a Malatinszkyaké és most báró Beich Milánnak van itt nagyobb birtoka és régi úrilaka. A községben nincsen templom.”[3]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 425-en, többségében szlovákok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel.

2001-ben 470 lakosából 466 szlovák volt.

2011-ben 434 lakosából 424 szlovák.

Nevezetességei

  • Kastélya a 19. század elején épült.
  • Szent István tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.