Koskóc

Manapság a Koskóc nagy érdeklődést és jelentőségű téma a társadalomban. Akár az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatása, akár a tudományos életben betöltött relevanciája, akár a technológiai fejlődésre gyakorolt ​​hatása miatt, a Koskóc-nek sikerült felkelteni a szakértők és a rajongók figyelmét. Ahogy elmélyülünk ebben a cikkben, feltárjuk a Koskóc különböző aspektusait, a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásait és a jövőbeli lehetőségeket. A Koskóc eredetétől kortárs fejlődéséig elemzésre és elmélkedésre érdemes témának bizonyult, és ennek a cikknek az a célja, hogy alaposan megvizsgálja, hogy megértsük fontosságát és relevanciáját napjainkban.

Koskóc (Koškovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1543
PolgármesterVladimír Babič
Irányítószám067 12
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség533 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
Terület11,70 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 52″, k. h. 21° 57′ 18″49.047778°N 21.955000°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 52″, k. h. 21° 57′ 18″49.047778°N 21.955000°E
Koskóc weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Koskóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Koskóc (szlovákul: Koškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 15 km-re északra, a Laborc jobb partján fekszik.

Története

1543-ban említik először. A középkor óta a homonnai uradalom része volt, később a Csáky és Andrássy családoké. 1787-ben az első népszámláláskor 46 házában 320 lakos élt. Lakói hagyományosan mezőgazdaságból, erdei munkákból, kötélverésből, takácsmesterségből és szerszámkészítésből éltek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOSKÓCZ. Koskovce. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hankóczhoz 1/4, Izbugya Hoszszúmezőhöz pedig 1/2 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, leg inkább gabonát, zabot, középszerűen pedig búzát, árpát, és néha kukoritzát is terem, erdője van, piatza Homonnán, fuvarozással is keresnek pénzt.”[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koskócz, Zemplén vmegyében, tót falu, Lyubisse fil. 425 római, 40 g. kath., 12 zsidó lak., 547 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. post. N.-Mihály.”[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Koskócz, laborczmenti tót kisközség 66 házzal és 423, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Van saját postája, távírója és vasúti állomása. Körjegyzőségi székhely. A homonnai uradalom ősi birtoka s az újabb korban a gróf Csákyaké volt. Most a gróf Andrássy Tivadaré. Róm. kath. temploma 1584-ben épült.”[3]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 477-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 615 lakosából 611 szlovák volt.

2011-ben 612 lakosából 584 szlovák.

Híres emberek

Nevezetességei

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. április 10.)
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség