Zuhatag (település)

Ebben a cikkben a Zuhatag (település) témáját tágabb és multidiszciplináris szemszögből vizsgáljuk. A Zuhatag (település) olyan téma, amely érdeklődést és vitát váltott ki a társadalom különböző területein, a politikától a populáris kultúráig. A történelem során a Zuhatag (település) döntő szerepet játszott társadalmi, gazdasági és kulturális valóságunk alakításában. Ezzel az elemzéssel igyekszünk megérteni a Zuhatag (település) összetettségét és dimenzióit, valamint életünkre gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől a jelenlegi relevanciájáig ez a cikk bemutatja a Zuhatag (település) különböző oldalait, és azt, hogy miként alakította ki az általunk lakott világot.

Zuhatag (Stakčínska Roztoka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1569
PolgármesterJuraj Pyteľ
Irányítószám067 61
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség302 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság359 m
Terület15,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 58″, k. h. 22° 16′ 51″48.999444°N 22.280833°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 58″, k. h. 22° 16′ 51″48.999444°N 22.280833°E
Zuhatag weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Zuhatag témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Nem tévesztendő össze a következővel: vízesés.

Zuhatag (1899-ig Sztakcsin-Rosztoka, szlovákul: Stakčínska Roztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

Szinnától 10 km-re északkeletre, a Vihorlát-hegység és a Keleti-Beszkidek közötti völgyben fekszik.

Története

1569-ben Zemplén vármegye adóösszeírásában „Ztakczin Rostoka” néven említik először. A homonnai uradalomhoz tartozott, később a Szirmay család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kálna Rosztoka, Sztratsin Rosztoka. Két orosz falu Zempl. Várm. földes Urok Szirmay Uraság, lakosaik ó hitüek, fekszenek egymáshoz mintegy 3/4 órányira, amaz d. Klenovához, e’ pedig é. Priszlophoz 1 órányira; határjaik két nyomásbéliek, földgyeik hegyesek, és vőlgyesek, ’s leginkább zabot teremnek, erdejek bikkes, és nyirjes, legelővel bővelkednek, piatzok Ungváron, ’s Homonnán.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rosztóka (Sztakcsin), orosz f., Zemplén vmegyében, Szinna fil., 6 r., 443 g. kath., 10 zsidó lak., 562 hold szántófölddel. F. u. Szirmay. Ut. post. Szobráncz.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zuhatag, azelőtt Sztakcsin-Rosztoka, még korábban Rosztoka, Ung vármegye határán fekszik. Van 48 háza és 271 gör. kath. vallású lakosa, kiknek azonban itt nincsen templomuk. A homonnai uradalom tartozéka volt és később a Szirmayaké lett. Most Hering Gottfried Jánosnak van itt nagyobb birtoka.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 321, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 2385 lakosából 1867 szlovák, 383 ruszin, 81 ukrán volt.

2011-ben 336 lakosából 262 szlovák és 60 ruszin volt.

Nevezetességei

  • A Szent Istenanya tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1832-ben épült.
  • Kőkeresztek 1903-ból a falu elején és 1907-ből a templom előtt.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.