Ma a Mikó (település) izgalmas világában fogunk elmélyülni, amely téma az évek során sok ember érdeklődését felkeltette. Felfedezése óta a Mikó (település) szakértők és amatőrök körében egyaránt vita, kutatás és csodálat tárgya. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Mikó (település)-et olyan lenyűgöző témává teszik, a történetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Részletes elemzésen és konkrét példákon keresztül megtudjuk, miért érdemli meg a Mikó (település) minden figyelmünket és elmélkedésünket. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Mikó (település) izgalmas világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
Mikó (Miková) | |
![]() | |
A község látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Sztropkói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1390 |
Polgármester | Dušan Džula |
Irányítószám | 090 24 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | SP |
Népesség | |
Teljes népesség | 146 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 12 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 369 m |
Terület | 12,71 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Mikó weboldala | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mikó témájú médiaállományokat. | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mikó (1899-ig Mikova, szlovákul: Miková) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Sztropkótól 20 km-re északkeletre, Mezőlaborctól 15 km-re északnyugatra fekszik.
1390-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Keglevits Uraság, lakosai egyesűlt ó hitűek, fekszik é. Certicznához 1, d. Sztropko Polyenához 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, zabot középszerűen terem, földgye hegyes, kősziklás, és agyagos, szőlejek nints, erdeje kevés, tsekély vagyonnyaikat Sztropkón árúllyák el.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mikova, orosz falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil., 8 rom., 421 g. kath., 19 zsidó lak., görög anyaszentegyházzal, 737 hold szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Komarnyik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Mikó, azelőtt Mikova, Sáros vármegye határán fekvő tót kisközség 71 házzal s 427 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. Hajdan Mikova-Polena néven is nevezték. A sztropkói uradalom tartozéka volt, míg az újabb korban a gróf Keglevichéké lett. Most nagyobb birtokosa nincsen. A XVII. századbeli pestis ezt a községet sem kerülte el. Görög katholikus temploma 1760-ban épült.”[4]
1920-ig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
1910-ben 410, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 173 lakosából 66 ruszin, 52 szlovák és 48 cigány volt.[5]
2011-ben 157 lakosából 63 ruszin és 55 szlovák.