A mai világban a I. Kristóf dán király olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír, és a társadalom széles körének figyelmét felkeltette. A I. Kristóf dán király megjelenése óta különböző területeken vita és vita tárgya, érdeklődést és vitát egyaránt felkelt. Az idő előrehaladtával a I. Kristóf dán király jelentősége egyre nyilvánvalóbbá válik, és jelentősen befolyásolja a mindennapi élet különböző aspektusait. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a I. Kristóf dán király jelenségét, elemezve annak számos oldalát és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
I. Kristóf | |
Dánia királya | |
Uralkodási ideje | |
1252. december 25. – 1259. május 29. | |
Elődje | Ábel |
Utódja | V. Erik |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | House of Estridsen |
Született | 1219 Ribe |
Elhunyt | 1259. május 29. (40 évesen) Ribe[1] |
Nyughelye | Ribei Katedrális[1] |
Édesapja | II. Valdemár |
Édesanyja | Portugáliai Berengária |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Pommerelleni Margit Samboria |
Gyermekei |
|
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz I. Kristóf témájú médiaállományokat. | |
I. Kristóf Valdemarsson (dánul: Christoffer), (1219[2] – 1259. május 29.[3]), Dánia királya 1252–1259 között.
II. Valdemár dán király harmadik fia, anyja Portugáliai Berengária (†1221). Bátyjának Ábelnek halála után, 1252-ben jutott a trónra. Édesapjához hasonlóan hatalmában tartotta a nemességet és az egyházat.[2] A főpapsággal való összetűzése által interdiktumot vont országára. Ennek következményei országos felkelések voltak.[4] A Jakob Erlandssen érsekkel vívott hatalmi harc okozta halálát,[2] valószínűleg megmérgezték.[2][5]
Feleségétől, Margittól (*1230, †1282, Rostock; ∞ 1248, Glambekban) 6 gyermeke született:
Előző uralkodó: Ábel |
Következő uralkodó: V. (Pislogó) Erik |