Hegyzávod

Ebben a cikkben a Hegyzávod fontosságát a mai társadalomban tárgyaljuk. A Hegyzávod számos területen releváns témává vált, a politikától a populáris kultúráig. Hatása világszerte kiterjed, vitákat és elmélkedéseket generál az életünkre gyakorolt ​​hatásáról. Részletes elemzésen keresztül a Hegyzávod különböző perspektívái és megközelítései kerülnek feltárásra azzal a céllal, hogy megértsék valódi természetét és jelentését a jelenlegi kontextusban. Továbbá megvizsgáljuk a Hegyzávod implikációit és következményeit a mai világban, így teljes áttekintést adva annak relevanciájáról és jelentőségéről.

Ez a szócikk a szlovákiai Hegyzávodról (szlovákul Závada) szól. Hasonló címmel lásd még: Závada (egyértelműsítő lap).
Hegyzávod (Závada)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1454
PolgármesterMiluška Hlavatá
Irányítószám094 08
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség65 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület9,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 22″, k. h. 21° 47′ 07″49.172778°N 21.785278°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 22″, k. h. 21° 47′ 07″49.172778°N 21.785278°E
Hegyzávod weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyzávod témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hegyzávod (1899-ig Zavada, szlovákul: Závada) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Sztropkótól 10 km-re kelet-délkeletre, Homonnától 28 km-re észak-északnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv zavada (= akadály) főnévből származik.

Története

A falu a 15. század első felében feltehetően a német jog alapján keletkezett, amikor területére ruszin pásztorokat telepítettek. 1454-ben a sztropkói uradalom részeként említik először. Birtokosai a Sennyey, Horváth és Szűcs családok voltak. 1567-ben a sztropkói uradalom urbáriumában Hegyzávod ruszin pásztorfaluként szerepel egy soltész és három pásztor háztartással. 1634-ben a falu egy tűzvészben leégett. Bél Mátyás 1732-ben – a község leírásában – tíz ruszin családot említ. 1750-ben már pap is működött a faluban, melyet ekkor 91-en laktak. Az 1784 és 1787 között végzett népesség összeírásban Závodon 31 ház, 39 család és 217 lakos volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVADA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Sztropkóhoz 2, n. ny. Porubához 1, ész. Puczakhoz is 1 órányira; határja 3 nyomásbéli, igen kősziklás, hegyes, agyagos, tsupán tsak zabot terem, azt is fáradságos mívelés után.”[2]

1843-ban 267 görögkatolikus lakost számláltak. 1863-ban kolerajárvány pusztított. 1900-ban 206 lakos élt a faluban. Lakói főként mezőgazdasággal, pásztorkodással és erdei munkákkal foglalkoztak.

Dr. Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai 1905-ös kiadású enciklopédiája szerint: „Hegyzávod, azelőtt Zavada. Kisközség 32 házzal és 206 gör. kath. vallású ruthén lakossal. Postája Homonnaolyka, távírója és vasúti állomása Radvány. A sztropkói uradalomhoz tartozott s a Pethök voltak az urai, az újabb korban pedig a báró 'Sennyey, a Horváth s a Jekelfcdussy, majd pedig a Szűcs és a Ruzsicska családok bírták. Most Tarnovitzky Sándornénak van itt nagyobb birtoka. Az 1663-iki pestis ezt a helységet sem kerülte ki. Gör. kath. temploma 1698-ban épült.”[3]

A görögkatolikus anyakönyveztetés az 1908-as és azelőtti Eperjesi Egyházmegyei Sematizmusok szerint, Oroszvágás (Orosz-Poruba) filiájaként történtek.

Az első világháborúban a környékbeli harcokban 70 osztrák-magyar és orosz katona esett el, sírjuk a temetőben található. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

1944-ben a németek a partizánok támadása miatt felgyújtották a falut, melyben csak két gazdasági épület maradt épen.

Népessége

1910-ben 234, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 84 lakosából 60 ruszin, 13 szlovák és 11 ukrán volt.

2011-ben 72 lakosából 62 ruszin, 6 ukrán és 2 szlovák.

Nevezetességei

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

További információk