Gabányi Árpád

Gabányi Árpád
Gabányi Árpád körülbelül 40 éves korában
Életrajzi adatok
Született	1855. augusztus 18. Eperjes
Elhunyt	1915. október 23. (60 évesen) Budapest
Gyermekei	Gabányi László
A Wikimédia Commons tartalmaz Gabányi Árpád témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Olysói Gabányi Árpád (Eperjes, 1855. augusztus 18. – Budapest, 1915. október 23.)^[1] magyar színész és színműíró, a Nemzeti Színház örökös tagja. Fia, Gabányi László színész.

Gabányi Sándor és Kolbenhayer Apollónia fia. Édesanyja szívébe oltotta a hazaszeretetet és a költészet iránt való rajongást; a színészet eszménye már gyermekkorában gyökeret vert keblében.

Az 1860-as évek elején szülei Budapestre költöztek és atyja a főváros első kereskedői közt foglalt helyet. Szülei az ágostai evangélikus iskolába adták, ahol Székács József is tanára volt; a következő évben már a kegyesrendiek gimnáziumában tanult és itt a két első osztályt végezte. Szüleit a sorscsapások kényszerítették elhagyni a fővárost és Szatmárra vonultak; 1868-tól 1872-ig az ottani katolikus főgimnáziumban végezte tanulmányait. Már ekkor tanulótársai előtt saját szerzeményű színdarabjait és parodisztikus verseit adta elő. Majd a természettanra adta magát és gépészmérnök akart lenni. Azonban színészek jöttek a városba, szorgalmas látogatója volt a színháznak, színdarabokat és Egressy tankönyvét olvasta a színészetről.

1872-ben a család ismét a fővárosba költözött és Gabányi október 5-én beiratkozott a Színészeti Tanodába, ahol elvégezte a tanfolyamot, mire 1875. október 1-től a kassai színházhoz szerződtették. 1876. június 28-án nőül vette Lenkei Etelka naiv színésznőt. A vándorpálya Kassán, Miskolcon, Ungvárt, Beregszászon és Eperjesen csak rövid ideig tartott; 1878 májusában meghívták a kolozsvári Farkas utcai színházhoz, melynek mint színész és rendező 1884 márciusáig volt tagja. Ekkor a budapesti Nemzeti Színházhoz szerződtették, ahol 1909-ben vált örökös taggá, s 1912-ben nyugalomba vonult.

• Harpagon (Molière: A fösvény);
• Keszeg, Malvolio (Shakespeare: Vízkereszt);
• Zuboly, Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom);
• Koszta (Csiky Gergely: A nagymama);
• Argan (Molière: A képzelt beteg);
• Mihály (Gárdonyi Géza: A bor);
• Vilmos (Ibsen: John Gabriel Borkmann);
• Löffler (Hauptmann: Crampton mester);
• János (Gárdonyi Géza: Annuska).

• Miska biographiája. Egy szinész története. Kolozsvár, 1881.
• Egy krajzczár emlékiratai. Bpest, 1884.
• A rossz asszony, vagy miért akarta magát elveszteni Pergő Tamás a három gyermekével? Rajz. Bpest, 1885. (Jó Könyvek 34).
• Két vén gyerek. Regény. Bpest, 1886. (Pallas Könyvtára 2. Ism. Főv. Lapok 5. sz.)
• Az ördög árka, vagy hogy adta el Balázs Ferencz a mennybéli jussát. Bpest, 1886. (Historiák. Nóták 3.)
• Az angyalcsináló vagy hogyan lett Julis falu bolondja. A magyar népnek versekben elmeséli. Bpest, (1886. H. N. 29.)
• Háborus nóták. Bpest. (1887. H. N. 47.)
• Julia. Regény. Bpest, 1888. (Ism. Főv. Lapok 1887. 339. sz.)
• A mama. Elbeszélés. Bpest, 1888.
• A kakasülőn. Bpest, (1888. Monologok 1.)
• A szórakozott kisasszony. Charles Monselet után. Bpest, 1888. Mon. 2.)
• Desparat úr. Jules de Marthold után. Bpest (1888. Mon. 3. )
• Filippó. Bpest, (1888. Mon. 5.)
• A levél. Bpest, (1888. Mon. 7.)
• Egy baleset. Bpest, (1888. Mon. 11.)
• A hajótörés. Coppée után ford. Bpest, (1888. Mon. 15.)
• Az uj lakó. (1888. Mon. 20.)
• A mama. Elbeszélés. Győr, 1889. (Egyetemes Könyvtár 18.)
• Az aranykezű. Elbeszélés. Bpest, (1889. Magyar Mesemondó 36.)
• Tiszamenti nóták. Bpest, 1890. (H. N. 93.)
• Az anya. Bpest, 1890. (Monologok 27.)
• Az asszony természetrajza dióhéjban. Bpest, 1891.
• «Jer ide!» Dráma gyakorlatok. Bpest, 1892. (Mon. 36.)
• A tolvaj. Bpest, 1892. (Mon. 37.)
• Hypnotizmus. Párjelenet. Bpest, 1892. (Mon. 39.)
• Egy ideges ember. Bpest, 1892. (Mon. 44.)
• A föld és népei. Culturhistorico-geographico-humoristico felolvasás. Bpest, 1892. (Mon. 51.)
• A volapük. Alfred Guillon után. Bpest, 1892. (Mon. 52.)
• Az öngyilkos. Víg monolog. (Mon. 53.)
• A művészet nyomorultjai. Regény. Bpest, 1893. Két kötet. (Ism. Vasárn. Ujság 50. sz.)
• Dolgozók és naplopók. Regény. Bpest, 1893.
• Arczisme. Bpest, 1894.
• A potyajegy. Bpest, 1894. (Rozsnyai Károly Monolog Könyvtára).

• Phaeton, színmű 4 felv. (először adták Kassán 1875. nov. 27. Egy vámpir szerelme címmel),
• Ysole, szinmű 5 felv. (Kassán 1878. jan. 23.),
• Corneille szerelme, szinmű 2 felv. (Kolozsvárt 1879. ápr. 10.),
• János és János, vígj. 3 felv. (Kolozsvárt, jul. 31.),
• Munkácsi rabok, népszínmű 4 felv. (Kolozsvárt, aug. 31.),
• Ricinus halála, bohózat 4 felv. (Kolozsvárt, 1880. febr. 10.),
• Csak egy színdarab, vígj. 3 felv. (Kolozsvárt, szept. 26.).
• A jómódúak, színmű 4 felv. (Kolozsvárt, 1881. márcz. 26.).
• A sehonnai, népszínmű 3 felv. (Budapesten a népszinházban jan. 28.).
• A grófné férjének felesége, vígj. 1 felv. (Kolozsvárt, okt. 19.),
• Tuba rózsa, népszínmű 3 felv. (Kolozsvárt, 1883. aug. 26.),
• Az őszinték, vígj. 3 felv. (Budapesten a nemzeti szinházban 1886. márc. 12.),
• A Kókai ház, vígj. 3 felv. (Budapesten a nemzeti szinházban, 1887. decz. 17.),
• A mumus, vígj. 4 felv. (Budapesten a nemzeti szinházban, 1889. ápr. 12.),
• Az apósok, a Rökk Szilárd díjjal jutalmazott vígjáték 3 felv. (Budapesten a nemzeti színházban, 1890. okt. 10., németűl Bécsben 1892. nov. 25.),
• A pogány magyarok, a Magyar Tudományos Akadémia által a Koczán Ferenc-féle 100 arannyal jutalmazott színmű 4 felv. (Budapesten 1891. nov. 6.),
• A Kapi vár, a Magyar Tudományos Akadémia által a Teleki-féle 100 arannyal, majd a Rökk Szilárd díjjal jutalmazott tört. vígj. 3 felv. (Budapesten, 1892. decz. 2.),
• A csehüljártak, bohózat 4 felv. (Budapesten, 1892. máj.)
• Sámuel király, történeti színmű 5 felvonásban. Kolozsvár, 1895.Online

Humorisztikus tárcákat irt az Arad és Vidékébe (1884), elbeszéléseket és költeményeket a M. Salonba (1884); a Budapesti Hírlapba (1885. 28. sz. Természet után), a Vasárnapi Ujságba (1890. «Az úttörők» és «Földön járó csillagok»); az Ország-Világba (1891. Szathmáryné); Magyar Szellemi Életbe (1892. «Ysole») a Borsszem Jankó Dicsőffy Lóránd c. rovatát is ő írta 1886-ig.

Szerkesztette a Magyar Thalia c. színművészeti hetilapot Kolozsvárt 1882. jan. 1-től máj. 7-ig (Szacsvay Imrével együtt).

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar színházművészeti lexikon
• Magyar életrajzi lexikon

A Wikimédia Commons tartalmaz Gabányi Árpád témájú médiaállományokat.