A mai világban a Komáromy Alajos a társadalom széles rétegei számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Komáromy Alajos vezető szerepet vállalt különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. A Komáromy Alajos további ismerete elengedhetetlen a jelenleg felmerülő kihívások és lehetőségek megértéséhez. Ebben a cikkben a Komáromy Alajos-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig.
Komáromy Alajos | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1825. április 22. Békésgyula |
Elhunyt | 1904. július 18. (79 évesen) Szigetszentmiklós |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Komáromy Alajos témájú médiaállományokat. | |
Komáromy Alajos (Békésgyula, 1825.[1] április 22. – Szigetszentmiklós, 1904. július 18.) magyar színész.
Apja jómódú polgár és városi hivatalnok volt Békésgyulán. Fia 18 éves korában Pestre ment, ahol Lendvay játéka hozta meg a kedvét a színipályához. 1845-ben lépett fel először Pázmán Mihály társulatában Zalaegerszegen.
1848-ban beállt honvédnak, s ekkortájt a Nemzeti Színházban a Bánk bánban szerepelt, s az intézmény szerződtette. mikor Windischgrätz serege a főváros felé közeledett, Komáromy Debrecenbe ment, ahol a "vörös pántlikások" közé állt. Amikor Kossuth Lajos Balmazújvárosban szemlét tartott a tábor felett, Komáromyt meglátva azt mondta: "Ilyen legény kellene vagy kétszázezer!"
1851-ben Csernovics Péter váltotta ki a katonaságból, ekkor újból színészként dolgozott. Több esztendőt töltött vidéken, majd 1859-től a Nemzeti Színház tagja lett 1887-ig, ahol Egressy Gábor szerepkörét volt hivatott átvenni, azonban inkább intrikus és szerelmes szerepekben láthatta a közönség. Később apaszerepekben tűnt fel.
Első felesége Csorba Zsuzsanna volt, aki 1872. december 20-án 55 éves korában hunyt el. Második felesége Szilvási Eszter színésznő.