Csillagh Lajos (alispán)

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Csillagh Lajos (alispán)-et és mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A Csillagh Lajos (alispán) a keletkezésétől a fejlődéséig alapvető szerepet játszott abban, ahogyan a minket körülvevő világgal kommunikálunk. Az évek során a Csillagh Lajos (alispán) végtelen vitákat és vitákat generált, és az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődésére számot tartó témává vált. Ezzel az elemzéssel megpróbáljuk megvilágítani a Csillagh Lajos (alispán) különböző oldalait és jelenlegi társadalmunkra gyakorolt ​​hatását.

Csillagh Lajos
Született1789. július 20.
Bekeháza
Elhunyt1860. december 14. (71 évesen)
Bekeháza
Nemzetiségemagyar
Házastársa1.f. iszkázi Árvay Anna (1794–1813)
2.f. nemes Koppány Borbála (1801–1880)
FoglalkozásaZala vármegye alispánja
Csillagh Lajos alispáni viaszpecsétje

Csáfordi Csillagh Lajos (Bekeháza, 1789. július 20. – Bekeháza, 1860. december 14.) az 1848-as szabadságharc alatt Zala vármegye első alispánja, illetve az 1848-as Zala megyei állandó bizottmány elnöke, táblabíró, földbirtokos.[1]

Családja és származása

A Zala vármegyei nemesi csáfordi Csillagh család sarja. Édesapja csáfordi Csillagh Ádám (1739–1798), Zala vármegye főadószedője, első alügyésze, vármegyei számvevő, édesanyja az ősrégi zalai nemesi boldogfai Farkas családból való boldogfai Farkas Anna (1746–1804) úrnő volt.[2] Anyai nagyszülei boldogfai Farkas Ferenc (1713–1770), zalai alispán, és a barkóci Rosty család sarja barkóci Rosty Anna (1722–1784) voltak. A Mária Terézia úrbérrendezése korában, apai nagyanyának, özvegy Csillagh Ádám zalaegerszegi postamesterné Duvalli Katalinnak (1712–1782), Zalában több száz holdas földjei, és azon belül Bekeházán 97 úrbéri holdas földbirtoka volt; ugyanott 10 jobbággyal, valamint Ebergényen 11 zsellérrel rendelkezett.[3] Elsőfokú unokatestvérei: boldogfai Farkas János Nepomuk (1774–1847), táblabíró, Zala vármegye helyettes alispánja, földbirtokos, boldogfai Farkas Ferenc (1779–1844), táblabíró, földbirtokos, valamint tubolyszegi Tuboly Mihály (1798–1872), Zala vármegye főjegyzője, földbirtokos voltak.[4]

Élete

Korán árvaságra jutott: édesapját, Csillagh Ádámot 9 évesen, édesanyját, boldogfai Farkas Annát 15 évesen veszítette el. Iskolai tanulmányai befejezése után először bölcsészetet Szombathelyen tanult, majd 1809-ben végezte a jogi tanulmányait a Győri Királyi Jogakadémián.[5] Csillagh Lajos 1825. június 6. és 1829. június 1. között az egerszegi járás alszolgabírája volt,[6] majd 1830 és 1834 között annak a főszolgabírája.[7] A liberális érzelmű Csillagh Lajos az 1845-től listázott zalai önkéntes adozó nemesek között szerepelt Deák Ferenc és több más nemes mellett.[8]

Később 1837 és 1848 között zalai másodalispán,[9] az 1848-as szabadságharc kitörése után 1848. május 5. és 1849. október 31. között Zala vármegye első alispánja volt.[9] Március 30-án megválasztották a „megye belbékéjére felügyelő választmányt", amelynek az elnöke Csillagh Lajos lett. E bizottság tett javaslatot az állandó bizottmány tagjaira. Miután 1848. szeptember 14-én gróf Batthyány Imre lemondott a főispáni tisztségéről, a megyei állandó bizottmány véglegesen vette át a vármegye közigazgatás- és igazságszolgáltatását. Az állandó bizottmány elnöke Csillagh Lajos lett, és szorosan együttműködött bonyhádi Perczel Mórral, aki ekkor karddal védte a megyét.[10]

Amikor 1848. szeptember 10-én Jellasics József a császári főerőkkel elfoglalta a Muraközt, Csány László értesítése után Csillagh az állandó bizottság felfegyverzett nemzetőreit a határra küldte. 1848. december 30-án Bagodot elfoglalták a császári seregek. Csillagh Lajos az ellenség közeledésének hírére a jegyzővel és a megyei pénztárral együtt Zalaapátiba menekült.[11] 1848 szilveszterén báró Burits János császári altábornagy csapatai elfoglalták Zalaegerszeget, és levelet írt a Zalaapátiban tartózkodó alispánnak, hogy 24 órán belül térjen vissza a hivatalába a többi tisztviselővel együtt, különben lázadónak tekintik őket.

1849. január elsején Apátiban tartották tanácskozásukat a megyei bizottmány tagjai, és úgy döntöttek, hogy ha a személyes biztonságát biztosítják, megengedik a további tevékenységüket, visszatérnek hivatalukba. Erre Burits tábornok Farkas Imre főszolgabíróval ismételten üzent Zalaapátiba, miszerint a személyes szabadságukat meghagyja nekik, de kizárólag akkor, ha azonnal megérkeznek. Az állandó bizottmány tagjai a visszatérés mellett döntöttek; január 2-án Zalaegerszegre érkeztek.[12] A szabadságharc leverése után, 1849. szeptember 5-én, Knezevich utasította az első alispáni tisztét még mindig betöltő Csillagh Lajost, hogy állítsa vissza a rendet a Zalában.[13] 1849. október 22. óta várbogyai és nagymadi Bogyay Lajos (1803–1875) a Zala vármegye megyefőnöke volt, azonban továbbra is Csillagh vezette a vármegyét. 1850-től viszont Bogyay már ténylegesen töltötte be a hivatalát.

Házasságai és gyermekei

1809. július 21-én Bekeházán feleségül vette a nemesi iszkázi Árvay családból való iszkázi Árvay Annát (1794. –Bekeháza, 1813. január 17.), akinek a szülei iszkázi Árvay Lajos és miskei és monostori Thassy család sarja Thassy Teréz Nepomucena (1768–1810) voltak. Az apai nagyszülei iszkázi Árvay József, veszprémi püspökség ügyésze, földbirtokos és martonfalvai Martonfalvay Klára voltak. Az anyai nagyszülei miskei és monostori Thassy János, földbirtokos és rajki Rajky Terézia voltak. Csillagh Lajosné Árvay Anna fivére iszkázi Árvay Lajos (1795–1844), földbirtokos, akinek a neje miskei és monsotori Thassy Terézia (1768–1810) volt.Csillagh Lajos és Árvay Anna frigyéből született:[14]

Első felesége elhunyta után, 1819. január 7-én Zalaegerszegen elvette nemes Koppány Borbálát (Zalaegerszeg, 1801. január 6. – Zalaegerszeg, 1880. október 23.),[15] Koppány József (1753–1818), egerszegi várnagy, és hottói Nagy Magda (1772–1814) lányát. Koppány Borbála fivére, Koppány Ferenc (1792–1866), zalai első alispán, táblabíró volt.[16] A második házasságból 12 gyermek született:

Jegyzetek

  1. ↑ Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Csillagh Lajos
  2. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. szeptember 15.)
  3. ↑ Fónagy Zoltán (2013). A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Adattár II. MTA. 854-855. o.
  4. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Csillagh család (csáfordi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2020. XVI. Évfolyam. Budapest. 58. o.)
  5. ↑ Zalai történeti tanulmányok – Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009). Tanulmányok és források Zala megye történetéből. Kiss Zsuzsanna: Zalai diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848
  6. ↑ Molnár András (2000) Zala megye archontológiája 1338–2000. Zalaegerszeg (278. o.)
  7. ↑ Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. (267. o.)
  8. ↑ Molnár András: „A zalai ágyúzás”. Zala megye önkéntes adózói (1845–1848) V/1211 1231. o. (In: Századok)
  9. ↑ a b Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg (254. o.)
  10. ↑ Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)
  11. ↑ szabadságharc emlékei Zalában 1848–1849 (Zalaegerszeg, 1999) Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája
  12. ↑ Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849–1854 / 87–129. o.
  13. ↑ A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája
  14. ↑ Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó. (58. o.)
  15. ↑ Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Csillagh Lajosné Koppány Borbála
  16. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Koppány család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 111.o.
  17. ↑ Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Csillagh László
  18. ↑ Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Csillagh Lászlóné Gombossy Judit
  19. ↑ Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Csillagh Gyula
  20. ↑ Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Vizy Gyuláné Csillagh Mária


előző másodalispán
nemes
Kerkapoly István

 Zala vármegye másodalispánja

1837. szeptember 25.–1848. május 9.

következő másodalispán
zalabéri
Horváth Vilmos


előző első alispán
nyirlaki
Tarányi-Oszterhuber József

 Zala vármegye első alispánja

1848. május 5.–1849. október 31.

következő első alispán
nemes
Koppány Ferenc