Németh Albert

A Németh Albert témája az egyének és a szakemberek széles spektrumát foglalkoztatja, mivel számos területen jelentős kihatásai és visszahatásai vannak. Az egészségre gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra gyakorolt ​​hatásán át a környezetre gyakorolt ​​hatásaiig a Németh Albert olyan téma, amely különös figyelmet érdemel, és értékes perspektívákat kínálhat a minket körülvevő világ jobb megértéséhez. Ebben a cikkben elmélyülünk a Németh Albert számos aspektusában, és mélyrehatóan feltárjuk a dimenzióit, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.

Németh Albert
Született1820
Heves
Elhunyt1887. május 28. (66-67 évesen)
Pusztacsász
Állampolgárságamagyar
SzüleiNémeth János
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • jogász
  • politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. augusztus 13.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1869. április 22. – 1872. április 15.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1872. november 4. – 1875. május 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. november 4. – 1878. június 29.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1878. október 19. – 1881. június 1.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1881. november 21. – 1884. május 19.)
IskoláiEgri Érseki Jogakadémia (–1835)
A Wikimédia Commons tartalmaz Németh Albert témájú médiaállományokat.

Dömötöri Németh Albert (Pest, 1820. március 22. – Pusztacsász, Borsod vármegye, 1887. május 28.) magyar nemzetőr őrnagy. Apja Németh János nyugalmazott császári és királyi százados, majd önkéntes 1848-as honvédezredes.

Életútja

Az elszegényedett nemesi családokban hagyománnyá vált a katonai vagy a jogi pálya, Németh Albert a bölcseletet és jogot Szombathelyt, Pesten, Pécsett és Egerben végezte; 1840-ben ügyvédi vizsgát tett és Keglevich Miklós pártjában élénk részt vett a megyék kormányellenes mozgalmaiban. 1844-től jegyző, majd szolgabíró lett Heves vármegyében. 1848 nyarán országgyűlési képviselőnek választották. 1849. január végétől már a honvédseregben harcolt alszázadosi beosztásban a 17. huszárezrednél, 1849 márciustól ugyanitt főszázados. Dembinszky, Guyon Richárd, utoljára pedig Perczel Mór hadosztályában szolgált. 1849. július közepétől nemzetőr őrnagy Heves vármegyében.

A világosi fegyverletétel után besorozták közlegénynek a császári hadseregbe Wallmoden gróf ezredébe, de ez hazabocsátotta őt. Leszerelése után felesége birtokán gazdálkodott. Az 1861. évi országgyűlésre megválasztották képviselőnek és ekkor a határozati párt híve volt; mint izgatót több ízben elfogták és 1864-ben négy hónapra be is börtönözték Pesten.

1864-ben részt vett az Almásy-féle függetlenségi mozgalomban. A kiegyezés után országgyűlési képviselő, függetlenségi politikus, a Heves vármegyei ellenzék vezéralakja, honvédegyleti tag.

Amikor a forrongó vármegyét az Andrássy-kormány két ízben is ostromállapotba helyezte, Németh és három képviselőtársa ellen felségsértési és hűtlenségi pert indítottak. Németh és társai nem csak, hogy fölmentettek, de lelkesedéssel választattak meg képviselőnek; ekkor kieszközölték a királyi biztos visszahivatását Heves vármegyéből. 1872-ben fia, Albert halála annyira megrendítette, hogy két évig visszavonult a közügyektől, de amikor 1873-ban Hódmezővásárhely újra megválasztotta képviselővé, ismét elfoglalta régi helyét a szélsőbalon, melynek haláláig híve maradt.

Pusztacsászon érte a halál, temetése is itt zajlott, ma már Pusztacsász falu egybeolvadt Heves várossal, Németh Albert emlékezetét Heves őrzi.

Arcmása 1882-ből maradt fenn, szerzője ismeretlen, ld. Bona Gábor i.m. 380. p.

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002.
  • Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja, 1873-1950. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselők, felsőházi tagok, polgármesterek, főispánok. Szerk. Kovács István. Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2003.
  • Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., .
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Ruszoly József: Országgyűlési képviselő-választások Magyarországon 1861-1868. Bp., Püski, 1999.
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1037. o. ISBN 963-547-414-8