Utassy Károly

Mai cikkünkben a Utassy Károly lenyűgöző világába fogunk beleásni, feltárva annak különböző oldalait, fontosságát a mai társadalomban és életünkre gyakorolt ​​hatását. Megismerjük történetét, alkalmazásait és az idők során kialakult fejlődését. A Utassy Károly sokak érdeklődését felkeltő téma, hiszen a tudománytól a populáris kultúráig különböző területekre terjed ki. Reméljük, hogy ezzel a cikkel átfogó áttekintést nyújtunk a Utassy Károly-ről, és mélyebb megértést biztosítunk olvasóinknak ennek a jelenleg nagyon fontos szempontnak.

Utassy Károly
Született1814
Kalocsa
Elhunyt1884 (69-70 évesen)
Mezőkaszony
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásakatona
Ez a szócikk a magyar szabadságharcosról szól. Hasonló címmel lásd még: Utassy Károly (egyértelműsítő lap).

Utassy Károly (Kalocsa, 1814. — Mezőkaszony, Bereg vármegye, 1884.) magyar nemesi származású honvédőrnagy.

Élete

1834-től önkéntes, 1847-től hadnagy volt a 3. huszárezredben. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elején, 1848 április 30-án kilépett a császári-királyi hadseregből, s bekapcsolódott a magyar szabadságharcba. 1848 június 13-tól főhadnagy lett a 3. honvédzászlóaljnál. 1848 szeptember 27-től századosként teljesített szolgálatot a 22. zászlóaljban, itt Kazinczy Lajos nevezte ki 1849 augusztus 1-től őrnagynak, e zászlóalj parancsnoka 1848 augusztus 24-ig, a zsibói fegyverletételig.[1]

Az 1867-es kiegyezéskor tagja lett a honvédegyletnek. 1874-től haláláig járásbírósági írnokként működött. 1884-ben, 70 évesen érte a halál.

Jegyzetek

  1. ↑ Életútja nem ismeretes a szabadságharc bukásától a kiegyezésig. Bujdosott? Emigrált? Nem tudni.

Források

  • Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban : 1848-49. Budapest, 1983. Utassy Károly lásd 326-327. p.
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában