Janitsáry Szilárd

Mai cikkünkben a Janitsáry Szilárd izgalmas világába fogunk beleásni. A következő néhány sorban alaposan megvizsgáljuk a Janitsáry Szilárd-hez kapcsolódó összes oldalt és vonatkozást, a történetétől és eredetétől a mai relevancián át a lehetséges jövőbeli következményekig. A Janitsáry Szilárd nagy érdeklődésre számot tartó és releváns téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Ezért kulcsfontosságú, hogy teljes mértékben megértsük a Janitsáry Szilárd-hez kapcsolódó összes szempontot, hogy felmérhessük jelentőségét és életünkre gyakorolt ​​lehetséges hatását.

Janitsáry Szilárd
Született1825. április 18.
Komárom
Elhunyt1893. június 28. (68 évesen)
Foglalkozásafegyveres erők tagja
SírhelyeFiumei úti sírkert (bal oldali fasírboltok (B-119))[1]

Janitsáry Szilárd (Komárom, 1825. április 18.Eggenberg, Stájerország, 1893. június 28.)[2] ügyvéd, politikus, 1848-as honvéd főhadnagy.

Életpálya

1825-ben született Komáromban. Családja Görögországból a 18. sz. végén érkezett Magyarországra. Jelentős birtokokra tettek szert Komárom, Krassó és Temes vármegyékben, majd a 19. század közepétől Dunapentelén is.

Apja, Janitsáry Miklós, a magyarországi hajózás és gabona kereskedelem egyik úttörője. V. Ferdinánd király 1836-ban nemesi rangot és a krassó vármegyei Dragomirest (Dragomirești) kincstári helységet adományozta a családnak, a dragomiresti előnév használatával együtt. Janitsáry Szilárd tanulmányait Komáromban kezdte, majd Pesten folytatta, ahol is ügyvédi vizsgát tett.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd főhadnagy lett. Az 1850-es évektől Dunapentelén élt, és jelentős szerepet töltött be a mezőváros, majd nagyközség életében (virilis jogon tagja volt a nagyközség képviselő-testületének). 1872-től tagja lett a megyei törvényhatósági bizottságnak, s az 1872. június 19-én megtartott országgyűlési választásokon a rácalmási kerület (Dunapentele is ide tartozott) országgyűlési képviselője lett. 1893 júliusában hunyt el.

Jegyzetek

Források

  • Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. Székesfehérvár, 1998.
  • Dunaújváros története (Erdős Ferenc és Pongrácz Zsuzsánna szerk.), Dunaújváros, 2000. – A polgári fejlődés évszázada (1848-1944)