Capeting-ház
Ebben a cikkben a Capeting-ház-et különböző nézőpontokból elemezzük, belemélyedünk a legfontosabb szempontjaiba, és új ötleteket adunk a jobb megértéshez. A Capeting-ház ma nagyon aktuális téma, mivel jelentős hatással van a társadalom különböző területeire. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy feltárjuk jelentőségét különböző összefüggésekben, és megvizsgáljuk, hogyan fejlődött az idők során. Ezenkívül azokra a konkrét szempontokra fogunk összpontosítani, amelyeket esetleg még nem tártunk fel teljesen, azzal a céllal, hogy teljesebb és gazdagabb képet nyújtsunk a Capeting-ház-ről. Hasonlóképpen különböző véleményeket és megközelítéseket fogunk bemutatni, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük annak összetettségét és hatását a mai világban.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Capeting-ház | |
 | |
| Ország | Franciaország királyai |
| Alapítva | 987 |
| Alapító | Capet Hugó († 996) |
| Kihalt | férfiágon 1328, nőágon 1382 |
| Utolsó tag | IV. Károly († 1328) Burgundi Margit († 1382) a család csak a fő ágán halt ki 1382-ben, a mellékágak leszármazottai ma is élnek |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Capeting-ház témájú médiaállományokat. | |
.svg)
A Capeting-ház vagy Capeting-dinasztia (ismert még mint a Capetingek) Európa egyik legősibb és egyik legkiterjedtebb uralkodócsaládja. A dinasztia alapítója Capet Hugó (939–996), francia király.
Napjainkban két ország trónján ülnek Capetingek, mindketten a család Bourbon-ágából származnak: VI. Fülöp spanyol király és Henrik luxemburgi nagyherceg.
Története
Hatalmuk bázisa Franciaország volt; a Capetingek rendszeresítették azt a szokást a Francia Királyságban, hogy az uralkodót halála után annak elsőszülött fia kövesse a trónon, ugyanis a francia királyt addig választották. A Capetingek elsőszülött fiukat rendszerint még életükben királlyá koronáztatták, elkerülendő ezzel a leendő trónviszályokat. A Capeting királyok hatalma kezdetben erősen korlátozott volt, csupán saját birtokaik felett uralkodtak, a fennmaradó területek felett az azon a területen birtokos tartományurak gyakoroltak szinte korlátlan hatalmat, a királyi hatalom (a családi birtokoktól eltekintve) csupán névleges volt. II. Fülöp Ágost volt az, aki hódításai útján megszilárdította a központi hatalmat, majd IX. Lajos a katonai és pénzügyi reformjai segítségével bevégezte elődje művét, és megkezdte a feudális széttagoltság felszámolását. A XV. századra a francia király hatalma megdöntötte valamennyi tartományúr önkényét és kizárólagossá vált az országban.
Capeting oldalágak
A Capeting-dinasztia többször (olykor rivális) oldalágakra szakadt. Az oldalág egy a legidősebbtől eltérő másik vonal leszármazása. Az oldalágak ezen listája a Capeting leszármazási vonalak többségét és a francia királyi ősüket jelöli, bár néhány alágat nem.
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Tabló
A francia királyok
