1982-es Formula–1 német nagydíj
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a 1982-es Formula–1 német nagydíj-et, elemezve hatását, relevanciáját és következményeit a mai társadalomban. A 1982-es Formula–1 német nagydíj megjelenésétől napjainkig sokak figyelmét felkeltette, vitát és elmélkedést váltott ki különböző szektorokban. Az elemzés során megvizsgáljuk azokat a kulcsfontosságú szempontokat, amelyek a 1982-es Formula–1 német nagydíj-et érdekes témává teszik, valamint annak lehetséges következményeit a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális szférában. Átfogó és kritikus látásmódon keresztül igyekszünk teljes mértékben megérteni a 1982-es Formula–1 német nagydíj jelentőségét a jelenlegi kontextusban, teljes áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy elmélyüljön jelentésében és hatókörében.
 1982-es német nagydíj | |
| Az évad 12. versenye a 16-ból az 1982-es Formula–1 világbajnokságon. | |
 | |
| Versenyadatok | |
| Dátum | 1982. augusztus 8. |
| Hivatalos elnevezés | XLIV. Grosser Preis von Deutschland |
| Helyszín | Hockenheimring, Németország |
| Versenypálya | 6,797 km |
| Táv | 305.865 km |
| Körök | 45 |
| Időjárás | felhős, száraz |
| Pole-pozíció | |
| Versenyző |  Didier Pironi(Ferrari) |
| Idő | 1:47.947 |
| Leggyorsabb kör | |
| Versenyző |  Nelson Piquet(Brabham-BMW) |
| Idő | 1:54.035 (7. a(z) 45-ből) |
| Dobogó | |
| Első | Patrick Tambay (Ferrari) |
| Második | René Arnoux (Renault) |
| Harmadik |  Keke Rosberg(Williams-Ford) |
A német nagydíj volt az 1982-es Formula–1 világbajnokság tizenkettedik futama.
Futam
A Hockenheimringet az előző évi nagydíj óta átépítették, két sikánt alakítottak át még lassúbbá. A versenyt megelőző esős napon Didier Pironi összeütközött Alain Prosttal. A súlyos baleset következményeképpen Pironi lábai olyannyira megsérültek, hogy nem ült többet Formula–1-es versenyautóba. A másnapi versenyen a Pironi által megszerzett első rajtkockát üresen hagyták, mivel hivatalosan nem vonult vissza a futamon való részvételtől. Nelson Piquet vezette a versenyt az Eliseo Salazarral való ütközéséig - amely az egyik új sikánban történt. Piquet a versenye végét jelentő koccanást követően kiugrott autójából és ütlegelni kezdte Salazart. Patrick Tambay nyerte meg a futamot René Arnoux és Keke Rosberg előtt, ez volt az első futamgyőzelme.
| Helyezés | # | Versenyző | Csapat/Motor | Körök | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pontszám |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 27 | Patrick Tambay
|
Ferrari | 45 | 1:27:25,178 | 5 | 9 |
| 2 | 16 | René Arnoux
|
Renault | 45 | + 16,379 | 3 | 6 |
| 3 | 6 | Keke Rosberg
|
Williams-Ford | 44 | + 1 kör | 9 | 4 |
| 4 | 3 |  Michele Alboreto
|
Tyrrell-Ford | 44 | + 1 kör | 7 | 3 |
| 5 | 23 | Bruno Giacomelli
|
Alfa Romeo | 44 | + 1 kör | 11 | 2 |
| 6 | 29 |  Marc Surer
|
Arrows-Ford | 44 | + 1 kör | 26 | 1 |
| 7 | 4 | .svg){kind=small} Brian Henton
|
Tyrrell-Ford | 44 | + 1 kör | 17 | |
| 8 | 14 |  Roberto Guerrero
|
Ensign-Ford | 44 | + 1 kör | 21 | |
| 9 | 12 | Nigel Mansell
|
Lotus-Ford | 43 | + 2 kör | 18 | |
| 10 | 35 | Derek Warwick
|
Toleman-Hart | 43 | + 2 kör | 14 | |
| 11 | 20 | Chico Serra
|
Fittipaldi-Ford | 43 | + 2 kör | 25 | |
| Kiesett | 7 | John Watson
|
McLaren-Ford | 36 | Kicsúszás | 10 | |
| Kiesett | 26 | Jacques Laffite
|
Ligier-Matra | 36 | Meghajtás | 15 | |
| Kiesett | 5 |  Derek Daly
|
Williams-Ford | 25 | Motorhiba | 19 | |
| Kiesett | 18 | Raul Boesel
|
March-Ford | 22 | Gumi | 24 | |
| Kiesett | 11 | Elio de Angelis
|
Lotus-Ford | 21 | Meghajtás | 13 | |
| Kiesett | 1 | Nelson Piquet
|
Brabham-BMW | 18 | Ütközés | 4 | |
| Kiesett | 10 |  Eliseo Salazar
|
ATS-Ford | 17 | Ütközés | 22 | |
| Kiesett | 15 | Alain Prost
|
Renault | 14 | Gyújtás | 2 | |
| Kiesett | 2 | Riccardo Patrese
|
Brabham-BMW | 13 | Motorhiba | 6 | |
| Kiesett | 22 | Andrea de Cesaris
|
Alfa Romeo | 9 | Váltó | 8 | |
| Kiesett | 25 |  Eddie Cheever
|
Ligier-Matra | 8 | Üzemanyagrendszer | 12 | |
| Kiesett | 30 | Mauro Baldi
|
Arrows-Ford | 6 | Üzemanyagrendszer | 23 | |
| Kiesett | 31 | Jean-Pierre Jarier
|
Osella-Ford | 3 | Kormány | 20 | |
| Kiesett | 9 | Manfred Winkelhock
|
ATS-Ford | 3 | Kuplung | 16 | |
| NI | 28 | Didier Pironi
|
Ferrari | 0 | Gyakorlási baleset | 1 | |
| NK | 33 | Tommy Byrne
|
Theodore-Ford | ||||
| NK | 17 | Rupert Keegan
|
March-Ford | ||||
| NK | 36 | Teo Fabi
|
Toleman-Hart |
A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után
| H | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Didier Pironi
|
39 | 1. | Ferrari
|
58 |
| 2. | John Watson
|
30 | 2. | McLaren-Ford
|
54 |
| 3. | Keke Rosberg
|
27 | 3. | Renault
|
44 |
| 4. | Alain Prost
|
25 | 4. | Williams-Ford
|
40 |
| 5. |  Niki Lauda
|
24 | 5. | Brabham-Ford
|
36 |
| 6. | Riccardo Patrese
|
19 | 6. | Lotus-Ford
|
20 |
Statisztikák
Vezető helyen:
- René Arnoux: 1 (1)
- Nelson Piquet: 17 (2-18)
- Patrick Tambay: 27 (19-45)
Patrick Tambay 1. győzelme, Didier Pironi 4. pole-pozíciója, Nelson Piquet 4. leggyorsabb köre.
- Ferrari 84. győzelme.
Források
| Előző nagydíj: 1982-es Formula–1 francia nagydíj |
FIA 1982-es Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1982-es Formula–1 osztrák nagydíj |
| Előző nagydíj: 1981-es Formula–1 német nagydíj |
Formula–1 német nagydíj | Következő nagydíj: 1983-as Formula–1 német nagydíj |
