Wallis és Futuna Franciaország tengerentúli területe a Csendes-óceán nyugati részén a Fidzsi-szigetek és Szamoa között.
Két vulkáni eredetű, egymástól 190 kilométerre fekvő szigetcsoportból áll, a Wallis-szigetekből, amelyet a Wallis- vagy Uvéa-sziget és a környező 22 apró sziget alkot, valamint a Horn-szigetekből amelynek két tagja maga a Futuna-sziget és a lakatlan Alofi-sziget. Legmagasabb pont: Mont Singavi, 765 m
A szigeteken a trópusi éghajlat uralkodik, mely általában 25-30 °C között van. November és április között forróság, eső; május és október között a hideg jellemző.
Az évi csapadékmennyiség 3000 mm körül van. A páratartalom 80%-os.
A szigeteket a hollandok fedezték fel a 17. században. 1837-ben misszionárius katolikus hitre térítette az őslakosokat. 1887. április 5-én Wallis sziget egy szerződés értelmében francia protektorátus, majd 1888-ban Új-Kaledónia része lett.
A terület érdekessége, hogy a francia igazgatás elismeri a területen működő három helyi királyságot (`Uvea, Sigave, Tu`a), s a polgári bírósági ügyekben a hagyományos királyságok jogintézményei döntenek.
A mezőgazdaság (manióka, jamsz, kókuszdió, banán) még a belső igényeket sem tudja kielégíteni. További megélhetési forrás az állattartás (leginkább sertéstenyésztés) és a tengeri halászat. Nagyarányú az elvándorlás Új-Kaledónia és Vanuatu szigetére. Jelentős bevételei származnak az anyaország támogatásaiból, illetve a japánok és a dél-koreaiak számára adott halászati jogokból.
A terület lakossága szinte teljes egészében helyi őslakos.
A lakosság 67%-a él Wallis szigetén, a másik része pedig Futunán. A többség polinéz.
A lakosság 98%-a római katolikus vallású.
A lakosság alig 10%-a francia anyanyelvű, de 80% beszél franciául. A területen a francia mellett hivatalos a két fő helyi nyelv is, a wallisi és a futunai, mindkettő polinéz nyelv.
A csendes-óceáni valutaközösségi frankot (CFP) használó országok | |
---|---|
Francia Polinézia · Új-Kaledónia · Wallis és Futuna | |
A fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához van kötve. |
Franciaország tengerentúli részei | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lakott területek | |||||||||
Tengerentúli megyék1 | |||||||||
Tengerentúli területek |
| ||||||||
Lakatlan területek | |||||||||
| |||||||||
1 A tengerentúli megyék egyben tengerentúli régiók is. |
Ausztrália és Óceánia országai | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Önálló államok |
| ||||||||||
Függő területek |
| ||||||||||
1 Gyakran sorolják Délkelet-Ázsiához |
A Csendes-óceáni Közösség tagországai | |
---|---|
Amerikai Egyesült Államok · Amerikai Szamoa · Ausztrália · Cook-szigetek · Egyesült Királyság · Északi-Mariana-szigetek · Fidzsi-szigetek · Franciaország · Francia Polinézia · Guam · Hollandia · Kiribati · Marshall-szigetek · Mikronéziai Szövetségi Államok · Nauru · Niue · Palau · Pápua Új-Guinea · Pitcairn-szigetek · Salamon-szigetek · Szamoa · Tokelau-szigetek · Tonga · Tuvalu · Új-Kaledónia · Új-Zéland · Vanuatu · Wallis és Futuna |
Nemzetközi katalógusok |
---|