Guadeloupe
Koordináták: é. sz. 16° 13′ 45″, ny. h. 61° 34′ 17″16.229166666667, -61.57138888888916.229167°N 61.571389°W
Guadeloupe Franciaország tengerentúli megyéje a Karib-térségben. A Kis-Antillákhoz, azon belül a Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik. Székhelye Basse-Terre.
Földrajz
Guadeloupe domborzati térképe
Északon Montserrat, délen a Dominikai Közösség (Dominika sziget) fekszik hozzá legközelebb. Keletről az Atlanti-óceán, nyugatról a Karib-tenger övezi.
A szigetcsoport öt főbb szigetből áll:
- Basse-Terre
- Grande-Terre
- Marie-Galante
- La Désirade
- Les Saintes és a hozzá kapcsolódó szigetcsoport
A két legnagyobb sziget, Basse-Terre és Grande-Terre között csak egy szűk csatorna húzódik. Együttes területük 1509 km², lakosságuk kb. 390 000 fő.
Guadeloupe-hoz tartoznak még az Îles de la Petite Terre apró szigetei.
Guadeloupe turisztikai célpontjai közül az egyik legkedveltebb a Soufrière névre hallgató vulkán (1484 m), mely Basse-Terre déli részén található.
A szigeteken működik a szárazföldi és tengeri területek jelentős részét magában foglaló Guadeloupe Nemzeti Park.
Története
Guadeloupe-ot Kolumbusz fedezte fel második útja során 1493. november 4-én. A szigetet Nuestra Señora de Guadalupe Mária-kegyhelyről nevezte el. 1635-ben érkezett az első francia telepes. 1674-től Franciaország gyarmata. Afrikából idehurcolt rabszolgákkal cukornádat termesztettek. A hétéves háború alatt Nagy-Britannia tulajdona 1759 és 1763 között.
1802. május 20-án Napoléon Bonaparte, mint a Francia Köztársaság első konzulja lett a sziget államfője, előtte a francia forradalmárok irányították a szigetet.
1946-tól Franciaország tengerentúli megyéje.
2007-ben kivált belőle Saint-Barthélemy és Saint-Martin, melyek ettől fogva különálló francia tengerentúli területek lettek.
Lakosság
Népességének változása
A népesség alakulása 2013 és 2021 között| Lakosok száma | 402 119 | 397 990 | 390 253 | 387 629 | 384 239 | 383 559 | 384 315 |
| 2013 | 2015 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 |
Etnikumok
A legújabb adatok szerint a feketék és mulattok együttesen 75%-ot tesznek ki. A feketék az afrikai rabszolgák leszármazottai, a náluk valamivel világosabb bőrű, kevert etnikumú mulattok pedig fekete és fehér ősökkel rendelkeznek. Ázsiai bevándorlók is élnek a szigeten, 14%-os arányban. Ebből indiai (tamil) 9%, arab (libanoni) 3%, kínai 2%. Az európaiak, vagyis a főleg francia származású fehérek aránya 11%.
Vallás
A lakosság 95%-a római katolikus, 4%-a hindu, 1%-a protestáns.
A guadeloupe-i függetlenségi aktivisták zászlaja, amit a független állam lobogójának szánnak
Gazdaság
A szigeten a turizmus és kapcsolt szolgáltatásai jelentik a legnagyobb bevételt a lakosság számára. Ettől függetlenül erősen függ Franciaország támogatásától is. A helyi földművesek nagy része banán- és cukornádtermesztésből él. A cukornád jelenti az alapanyagot a világon is közkedvelt ital, a rum valamint a barna cukor elkészítéséhez is. A két nagy szigeten található városokban ezenkívül megtalálhatóak a hangulatos színekkel, illatokkal és ízekkel csalogató helyi kereskedőket foglalkoztató piacok is, melyek várostól függően hétvégén vagy a hétköznapokon várják friss portékájukkal a vásárolni kedvelőket. Jelentős a munkanélküliség. Időnként a hurrikánok súlyos károkat okoznak.
Közlekedés
Guadeloupe-on több repülőtér található (összesen 8). Nemzetközi járatok fogadására a Pointe-à-Pitre nemzetközi repülőtér, kisgépek leszállására pedig a Saint-François-ban található alkalmas. A szigetek közötti közlekedés legkedveltebb formája a menetrend szerinti hajójáratok (összesen 4 kikötő van), melyekkel Les Saintes, Marie Galante, Îles de la Petite Terre valamint La Désirade szigetek is 40 perc-2 óra alatt elérhetőek. A két nagy szigeten buszok eléggé ritkán járnak, de erre nincs is szükség mivel minden szigetlakóra jut egy autó, motor vagy kerékpár, amit előszeretettel használnak is. A közutak hossza 2560 km.
Turizmus
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
Sport
Lásd: Guadeloupe-i labdarúgó-válogatott
Galéria
- Guadeloupe-i strand
- A szomszédos szigetek
- Pointe-à-Pitre piaca
- A Soufrière vulkán
- A Soufrière csúcsa
Jegyzetek
Források
- A Világ országai, Nyír-Karta Bt., 2008
- Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Guadeloupe témájú médiaállományokat.
- Hivatalos oldal (franciául)
- A tanács oldala (franciául)
- A tanács oldala (franciául)
| Franciaország tengerentúli részei | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Lakott területek |  | ||||||||
| Tengerentúli megyék1 | |||||||||
| Tengerentúli területek |
| ||||||||
| Lakatlan területek | |||||||||
| |||||||||
| 1 A tengerentúli megyék egyben tengerentúli régiók is. | |||||||||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Amerika országai | |
|---|---|
 Észak-Amerika | |
.svg) Közép-Amerika | |
 Karib-térség | |
.svg) Dél-Amerika | |
| Függő területek |
|
| |
| Nemzetközi katalógusok |
|---|