A Navassa-sziget világban végtelen számú felfedezésre és felfedezésre váró szempont van. A Navassa-sziget eredetétől jelenlegi evolúciójáig és fejlesztéséig különböző területek szakértői érdeklődésének és tanulmányozásának tárgya volt. A történelem során a Navassa-sziget kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, befolyásolva azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk környezetünkhöz. Ebben a cikkben elmélyülünk a Navassa-sziget izgalmas világában, feltárjuk különböző oldalait, és felfedezzük, milyen fontos szerepet tölt be a mindennapi életünkben.
Navassa-sziget | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Népesség | |
Teljes népesség | 0 fő (2018) |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Karib-tenger |
Szigetcsoport | Nagy-Antillák |
Terület | 5,4 km² |
Tengerszint feletti magasság | 69 m |
Legmagasabb pont | Dunning Hill (77 m) |
Időzóna | UTC-5 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Navassa-sziget témájú médiaállományokat. |
A Navassa-sziget (franciául La Navase, haiti kreol nyelven Lanavaz vagy Lavash) egy apró, lakatlan sziget a Karib-tengeren. Kuba, Haiti és Jamaica között helyezkedik el a Guantánamói-öböltől 160 km-re délre. A szigeten 1857-től guanótermelés folyt, 1917-ben világítótornyot építettek rajta. Egy 1998-as expedíció a szigetet természetvédelmi területté nyilvánította. A lakatlan szigeten időnként haiti halászok létesítenek ideiglenes táborokat.
Az Amerikai Egyesült Államok kormánya a szigetet saját, hivatalosan nem csatlakozott területeként tartja számon, a szigetet az USA Halászati és Vadászati Szolgálata kezeli. Bill Warren kaliforniai üzletember azonban tulajdoni jogosultságának megállapítását kérte (sikertelenül) az amerikai bíróságtól,[1] a Guano Islands Act (Guano-szigetek törvény) alapján, valamint Haiti is jogot formál az aprócska szigetre.