Ebben a cikkben a Tivadar (település) lenyűgöző világát és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását fogjuk felfedezni. A Tivadar (település) egy olyan téma, amely felkeltette az akadémikusok, szakértők és még a nagyközönség figyelmét is, a mai világban való relevanciája miatt. A következő néhány sorban részletesen megvizsgáljuk a Tivadar (település) főbb jellemzőit, implikációit és következményeit, valamint a különböző kontextusokban és helyzetekben betöltött szerepét. A kezdetektől a jövőbeli előrejelzésekig ez a cikk átfogó víziót kíván kínálni a Tivadar (település)-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsa a tudást és a megértést ezzel a jelentős témával kapcsolatban.
Tivadar | |||
![]() | |||
A Tisza Tivadarnál | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Fehérgyarmati | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Danó Sándor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4921 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 166 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 40 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Tivadar weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tivadar témájú médiaállományokat. | |||
Tivadar község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
A Bereg kapujában, a megye keleti felében helyezkedik el, a Tisza jobb partján (bár a közigazgatási területének egy kis része átlóg a bal parti oldalra is). A térség fontosabb települései közül Fehérgyarmat 11, Beregsurány 9,5, Gulács és Tarpa 5–5, a folyó átellenes partján fekvő Kisar pedig alig 1 kilométer távolságra található.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Tarpa, kelet felől Nagyar, dél felől Kisar, nyugat felől pedig Gulács.
Közúton Kisar, illetve Tarpa felől a 4127-es, Gulács felől a 4126-os úton érhető el.
Az ország távolabbi részei felől vagy a 41-es főútról, Vásárosnamény irányából, vagy a 491-es főútról, Fehérgyarmaton keresztül közelíthető meg.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.
A Tivadar és Kisar közötti Tisza-híd a szatmári és a beregi részek között biztosít kapcsolatot.
Vasútvonal nem érinti a települést. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a MÁV 113-as számú Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalának Fehérgyarmat vasútállomása kínálja, mintegy 11 kilométerre délre.
Tivadar neve a pápai tizedjegyzékben, 1333-ban tűnt fel először. A XIV. században már virágzó település volt, a Gulácsi család tulajdonában.
1428-ban a Petneházi, 1435-ben a Jármi család is birtokos volt a településen. 1551-ben királyi adományként Oroszi Demeter is tulajdonrészt kapott. 1566-ban a törökök tatár segédcsapatai elpusztították a falut. 1599-ben albesi Zólyomi Miklós erdélyi fejedelmi tanácsos szerzett birtokrészt csere útján. 1600–1676 között több birtokosát is feljegyezték. 1800-ban többek között a Kölcsei, Szarka, Vincze, Gacsályi, Matolcsi családoknak volt itt nagyobb birtoka.
A helyi önkormányzat címe: 4921 Tivadar, Petőfi u. 65., telefon- és faxszáma: (45) 702-375; e-mail címe: [email protected], hivatalos honlapja: www.tivadar.hu.
A kistelepülés népességének változása:
Lakosok száma | 167 | 176 | 174 | 159 | 166 | 168 | 166 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 1,8% németnek mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,5%, református 90%, görögkatolikus 0,6%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 2,4% (1,8% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 0,6% ukránnak, 0,6% románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,6% volt római katolikus, 73,5% református, 1,8% görög katolikus, 3,6% felekezeten kívüli (17,5% nem válaszolt).[13]
A 2001-es népszámlálás alapján a település lakosainak többsége, kb. 93% református vallású. Római katolikus kb. 2,5%, görögkatolikus kb. 1,5%, míg más egyházhoz, felekezethez tartozik kb. 1,5%. Nem vallásos, vagy nem tartozik felekezethez, egyházhoz kb. 1,5%.[14]
A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Szabolcs-Beregi Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Önálló anyaegyházközség.
A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (püspökség) Szabolcsi Főesperességéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával.