Ma szeretnénk elmélyülni a Katlanfalu lenyűgöző világában. Bármilyen megközelítést alkalmazunk is, a Katlanfalu mindig is érdeklődést és kíváncsiságot keltett az emberiségben. Akár tanulmányi alanyként, akár történelmi személyiségként, akár a kreativitás inspirációjaként, a Katlanfalu elképzelhetetlen módon nyomot hagyott a világban. A történelem során vita, elemzés és csodálat tárgya volt, és különböző összefüggésekben referenciapontnak tekintették. Ebben a cikkben a Katlanfalu különböző aspektusait vizsgáljuk meg, megpróbálva rávilágítani annak fontosságára és az emberi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatására.
Katlanfalu (Котельниця) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Járás |
| ||
Község | Alsóverecke község | ||
Rang | falu | ||
Irányítószám | 89111 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 444 fő (2001) | ||
Népsűrűség | 310,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 573 m | ||
Terület | 1,428 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Katlanfalu témájú médiaállományokat. |
Katlanfalu település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Alsóvereckétől északra, Csendes és Bagolyháza közt fekvő település.
Katlanfalu nevét 1645-ben említette először oklevél Kosztelnica, majd 1773-ban Kotilnicza néven. Neve a falu fekvésére utal, ugyanis egy katlanszerű völgyben keletkezett. A szláv eredetűnek tartott Kosztelnica nevet 1904-ben az országos helységnévrendezés során magyarosították tükörfordítással Katlanfalura.
1910-ben 232 lakosából 7 magyar, 12 német, 213 ruszin volt. Ebből 220 görögkatolikus, 12 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott. 1991-ben körülbelül 300 ruszin lakosa volt. 2020-ig Csendes társközsége volt.
A 2001-es népszámlálás során a lakosság 99,55%-a ukrán, 0,45% orosz anyanyelvűnek vallotta magát,[1] a 442 lakosából.[2]