Ebben a cikkben a Macsola témájában fogunk elmélyülni, amely különböző területeken nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsük jelentőségét és hatását, feltárjuk eredetét, fejlődését és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Macsola körül létező különféle nézőpontokat és véleményeket, valamint azt, hogy milyen lehetséges következményei vannak a jelenlegi kontextusban. Hasonlóképpen, elmélyülünk a releváns esettanulmányokban, amelyek segítenek jobban megérteni annak hatókörét és relevanciáját ma. A naprakész és releváns információk összegyűjtésével vitát kívánunk generálni a Macsola körül, amely gazdagítja az ismereteket és elősegíti a mélyreható gondolkodást ezzel a jelentős témával kapcsolatban.
Macsola (Мочола) | |||
![]() | |||
Egykori iskola, ma óvoda | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Járás |
| ||
Község | Nagybégány község | ||
Rang | falu | ||
Alapítás éve | 1702 | ||
Irányítószám | 90250 | ||
Körzethívószám | +380 03141 58 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 675 fő (2001) +/- | ||
Magyar lakosság | 545 | ||
Népsűrűség | 196,79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 112 m | ||
Terület | 3,43 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Macsola témájú médiaállományokat. |
Macsola (ukránul: Мочола) település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Beregszásztól délre fekszik.
Macsola vagy Mocsilla név eredetét Pesty Frigyes szerint a falu déli oldalán elnyúló tótól vehette, melynek sáros vizében egykor kendert áztattak. Mocsilla szlovák (tót) szó, mely áztatást jelent. Ebből következtethető, hogy eredeti lakosai talán szlovákok lehettek.
Macsola nevét az oklevelek 1327-ben említették először Machala néven.
1327-ben Péter fia Marcelli birtoka volt, és Búcsú és Csoma szomszédjának írták.
1449-ben (egy a megyei levéltárban őrzött határjáró oklevél szerint) Mocsila néven említették.
1566-ban a tatárok e falut is feldúlták, a lakosság nagy részét elhurcolták.
1776-ban kezdődött a macsolai református egyház anyakönyvében feljegyezték, hogy Macsolán 1795-ben már anyaegyházuk volt a magyar ajkú reformátusoknak, első papjuk Vári Mihály volt.
A Reformáció után a 19. században alakították újra a római katolikus egyházat, s építettek templomot.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
1910-ben 466 magyar lakosa volt. Ebből 115 római katolikus, 63 görögkatolikus, 239 református volt.
Macsola testvérvárosai a következők:
Ország | Város | Megye / Körzet / Régió / Állam | |
---|---|---|---|
![]() |
Magyarország | Diósjenő | Nógrád |