Ebben a cikkben a Tiszahetény lenyűgöző világát és az életünkre gyakorolt összes hatását fogjuk felfedezni. Az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig részletesen elemezzük a Tiszahetény-hez kapcsolódó összes lényeges szempontot. Felfedezzük, hogyan fejlődött a Tiszahetény az idők során, és mi a jelentősége a mai világban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Tiszahetény körüli sokféle perspektívát, valamint az általa felvetett vitákat és vitákat. Reméljük, hogy ezzel a cikkel átfogó és gazdagító képet adunk a Tiszahetény-ről, lehetővé téve olvasóink számára, hogy jobban megértsék ezt a jelenséget és következményeit.
Tiszahetény (Гетиня) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
Járás |
|
Község | Tiszapéterfalva község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1241 |
Irányítószám | 90362 |
Körzethívószám | +380 03143 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 128 m |
Terület | 3261 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Tiszahetény (Гетиня, ukránul: Hetinya) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Nagyszőlőstől délre, a Tisza bal partján, Forgolány, Csepe és Nagyszőlős közt fekvő település.
Tiszahetény Árpád-kori település. Nevét 1241-ben említette először oklevél.
1910-ben 522 lakosából 167 magyar, 355 ruszin volt. Ebből 387 görögkatolikus, 134 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.