Géberjén

Ma a Géberjén olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki különböző területeken. A politika területétől a tudományig és a technológiáig a Géberjén felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ebben a cikkben elemezzük a Géberjén következményeit és következményeit, valamint a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Különféle nézőpontokat és véleményeket fogunk feltárni az üggyel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést nyújtsunk erről a nagyon releváns témáról. A Géberjén eredetétől egészen fejlődéséig döntő szerepet játszott az emberiség történetében és fejlődésében, és hatása az elkövetkező években is vitatéma lesz.

Géberjén
Géberjén címere
Géberjén címere		 Géberjén zászlaja
Géberjén zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterKovács Dániel Sándor (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám4754
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség432 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség92,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 55″, k. h. 22° 27′ 25″47.931921°N 22.456961°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 55″, k. h. 22° 27′ 25″47.931921°N 22.456961°E
Géberjén (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Géberjén
Géberjén
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Géberjén weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Géberjén témájú médiaállományokat.

Géberjén község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése

A vármegye délkeleti részén fekszik, a Holt-Szamos jobb és bal partján. A környező települések közül Mátészalka 14, Fehérgyarmat 9, Kocsord 6, Fülpösdaróc 3, Győrtelek 2 kilométerre található.

Közigazgatási területének érdekessége, hogy enklávéként közrefog egy nagyjából háromszög alakú, Győrtelekhez tartozó, nagyjából 45 hektáros területet.

Megközelítése

Közúton csak egy útvonalon érhető el, a 49-es főútból Ököritófülpös és Győrtelek határvonala mentén kiágazó 41 122-es számú mellékúton (amely innen még továbbhalad Fülpösdaróc központjáig).

Nevének eredete

Neve puszta személynévből vált településnévvé, és ez a falu igen korai, 10–13. század közötti keletkezésére utal.

A hazai latin Gabrianusból származó Gabrian „Gábor” személynév van benne. Ebből, vagy hasonulással Gábrién > Gébrién > Géberjén fokozatokon keresztül, vagy pedig a Gabrián > Gáborjánból hangrendi átcsapással jött létre a Géberjén név (Szab.Szatm.47, FNESz.). Ez utóbbi lehetőséget valószínűsíti a történeti Gaboryanzeg és a vele párhuzamosan előforduló Geberienzegh adat (Maksai 139.). Ezekben a -szeg (jelentése: „éles folyókanyar”) arra utal, hogy a falu a Szamos egyik hatalmas kanyarulata mellé települt. Ez utóbbi névforma sem veszett ki a lakosság emlékezetéből. Pesty Frigyes adatközlője is említi 1864-ben, hogy a falut régen Gáborjánszegnek nevezték, s a ma élők is úgy tartják, hogy ez volt a település eredeti neve. A -szeg névelemről pedig úgy tudják, hogy a község határába beékelődő, de hivatalosan Győrtelekhez tartozó Szeg nevű dűlővel azonos. Ennek legdombosabb része a Szállás, ahová a hagyomány szerint a háborúk, árvizek elől a lakosság menekült.

Története

Géberjén neve a cégényi monostor birtokainak határjárása során tűnik fel, ekkor Gabrian alakban írják. Bár az oklevél nem nevezi villának (falunak), de valószínűleg már akkor lakott hely volt.

A 15. században a Matucsinaiak ősi birtoka (1387: p. Gabrien), de a család 1387-ben hűtlenségbe esett, és emiatt elvesztették a falut, a Rozsályi Kúnok, Szántai Petőfiek kapták, tőlük pedig leányágon a Báthoriakra szállt.

1395-ben a Kúnok részét a király visszaadta a Matucsinai családnak, de 1436-ban ismét elvette tőlük, és ezt a részt is a Báthoriak kapták.

Kisszámú lakossága egy időre bizonyára elhagyta, mert a 15. században több oklevél pusztának nevezi, más a birtoktestről szóló írások, pedig meg sem említik. Gyors pusztulása és bizonytalan helyzete a Szamos közelségével és itteni kanyargós szakaszának gyakori áradásával magyarázható. (Maksai 139).

A 15. században a Báthoriak mellett a Fülpessi, Matucsinai és Rosályi Kún családoknak volt benne birtokuk.

A 16. században ugyanezen családoknak van itt birtoka.

A 17. században a Báthoriak része előbb a Bethleneké, majd a Rákócziaké lett.

Mint az ecsedi uradalom egyik faluja, osztozott a többiek sorsában.

1746 és 1748 között Géberjén is Károlyi Ferenc gróf tulajdonába került, az első népszámlálás idején (1784–86) pedig Károlyi Antal volt a földesura (Ébele: Ecsedi uradalom)

A 20. század elején a Jékeyek a fő birtokosai, Borovszky szerint a család egyik őse, Ferenc már 1659-ben királyi adományt kapott rá (de bizonyára csak az egyik részére).

A Szamos nagy kanyarulatai mellé épített falu sokat szenvedett az árvizektől. A 15. századi pusztásodását is feltehetőleg a gyakori árvizek okozták. A szájhagyomány a későbbi időkből is több pusztító árvíz emlékét őrzi, így az 1882. évit, amikor az egész települést elöntötte a víz.

A folyó legutóbb 1970. május 14–15-én árasztotta el Géberjént.

Közélete

Polgármesterei

A településen 2000. november 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[15] Hasonló okból került sor időközi polgármester-választásra a 2010–2014 közti önkormányzati ciklusban kétszer is, 2011. március 6-án[11][16] és 2012. február 19-én.[12][17]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
496
476
488
425
453
452
432
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,3%, református 76,3%, görögkatolikus 0,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,1% (13,3% nem válaszolt).[19]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,7% románnak, 0,2% ruszinnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,2% volt római katolikus, 69,3% református, 0,7% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 3,3% felekezeten kívüli (23,6% nem válaszolt).[20]

Nevezetességei, műemlékei

  • Református templom – 1883-ban épült, az előző 1720-ban készült paticsfalú templom és fa harangláb helyén.
  • Jékey-kúria – 1810 körül készült klasszicista stílusban. Jékey Imre építtette.
  • Található a Kastélykerttől keletre egy régebbi kúria maradványai is, feltehetőleg az idősebb Jékey család lakott benne, felújítása folyamatban van.

Érdekesség

A Jékey-kúriát vendégfogadásra alkalmassá tették, és a 2020-as években egyre több szálláshellyel mutatják be a Holt-Szamos szépségeit és a falu gasztronómiáját vendégeiknek.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  6. ↑ a b A 2000. november 12-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. november 12. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  9. ↑ Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  10. ↑ Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  11. ↑ a b Géberjén települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. március 6. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  12. ↑ a b Géberjén települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. február 19. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  13. ↑ Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  14. ↑ Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  15. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  16. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  17. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  18. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. ↑ Géberjén Helységnévtár
  20. ↑ Géberjén Helységnévtár

Források

  • Borovszky S.: Szatmár vm. 1908
  • Maksai F.: A középkori Szatmár vármegye
  • Kálnási Á.: A mátészalkai járás földrajzi nevei

További információk

Kapcsolódó szócikkek