Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Sorbonne témáját, amely téma akadémikusok, szakértők és amatőrök figyelmét egyaránt felkeltette. Mélyreható megközelítéssel elemezzük a Sorbonne-hez kapcsolódó különböző aspektusokat, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni a Sorbonne-re vonatkozó különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint annak időbeli alakulását. Kimerítő kutatások és releváns adatok gyűjtése révén elmélyülünk a Sorbonne csínján-bínján azzal a céllal, hogy olvasóinknak teljes és gazdagító betekintést nyújtsunk ebbe a témába.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Sorbonne | |
![]() | |
Alapítva | 1257 |
Névadó | College of Sorbonne (college in France) |
Hely | Franciaország, Quartier de la Sorbonne |
Típus |
|
Műemlékvédelmi besorolás |
|
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Sorbonne weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sorbonne témájú médiaállományokat. |
A Sorbonne Párizs egyik épülete a Latinnegyedben (Quartier Latin). Az épület névadója a 13. századi teológus, Robert de Sorbon volt, aki megalapította a teológiának szentelt Sorbonne kollégiumot a régi párizsi egyetem idején. A Sorbonne nevet használják még az 1793 előtti párizsi egyetem megnevezésére, a 19. században itt székelő karok megnevezésére, valamint az új párizsi egyetem (1896–1971) megnevezésére is.
1970-ben a párizsi egyetemet tizenhárom részre osztották, amelyek közül több is megtartotta nevében a Sorbonne jelölést.
Jelenleg több párizsi egyetem viseli a Sorbonne nevet, illetve a Sorbonne-tól származónak tartja magát:
Ez a négy egyetem a történelmi Sorbonne épületeiben kapott helyet.
A fenti intézmények nem tévesztendők össze az alábbiakkal:
A középkorban a párizsi egyetem az első helyet vívta ki az európai egyetemek között. A 16. század első harmadában már egy kicsit megkopott a régi fénye, mivel sok másik egyetem is nagyon jó hírnévnek örvendett, de a komoly tudományok művelése terén még mindig vezető szerepet játszott.
A városnak csaknem egyharmadát tették ki a különféle kollégiumok, ahol főként a különféle alapítványi ösztöndíjasok vagy a fizető diákok laktak és tanultak. A Szajnától délre eső városrész, a ma is ismert nevén Quartier Latin (Latinnegyed) mintegy 12-15 ezer diáknak nyújtott otthont. A tudományegyetem a teológiai, kánonjogi, orvosi és szabadművészeti karokat foglalta magába. Ez utóbbiban bölcseletet, klasszikus nyelveket és retorikát oktattak. Az egyetem hallgatói nemzetiség szerint elkülönülve laktak és tanultak a különböző kollégiumokban. Négy nemzetiséghez lehetett tartozni: normandiai, picardiai, német és francia. A francia csoportba tartoztak a Párizstól keletre és délre lakó franciák, valamint a spanyolok, portugálok és olaszok.