Jacques Derrida

Jacques Derrida
Született1930. július 15.
El Biar
Elhunyt2004. október 8. (74 évesen)
Párizs 5. kerülete
Állampolgárságafrancia
HázastársaMarguerite Derrida (1957–2004)
Gyermekei
  • Daniel Agacinski
  • Pierre Alféri
Foglalkozása
  • filozófus
  • irodalomkritikus
  • egyetemi oktató
  • író
Iskolái
Kitüntetései
  • Theodor W. Adorno-díj (2001)
  • Harry Oppenheimer Fellowship Award (2008)
Halál okahasnyálmirigyrák
SírhelyeCemetery of Ris-Orangis
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacques Derrida témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jacques Derrida (El-Biar, Algéria, 1930. július 15.Párizs, 2004. október 8.) nagy hatású és nagy vitákat kiváltó posztmodern francia filozófus.

Életrajza

Algériai születése révén az ún. feketelábúak közösségéhez tartozott.

Gondolatai

A jelentés, értelem és ezek elméleteinek újszerű megfogalmazása gondolkodása eredetiségét tükrözi: nevezetes módszere a dekonstrukció, melyet mind a filozófiában mind az irodalomelméletben alkalmaznak (főként ez utóbbiban lényeges a konstruktivizmussal való szembenállása). Lényege a fogalmak, illetve irodalmi alkotások lebontása, visszabontása és sokszor a szabad asszociáción alapuló újraépítése, melyet újabb visszabontás követ, anélkül, hogy valaha is végső értelemmel bíró interpretációhoz jutnánk.

A filozófiatörténetben kimutatja, hogy a filozófiai rendszerek alapvető ellentétességekre épülnek (például jó-rossz, külső-belső, egyes-általános), mely párok egyik tagját a rendszer előnyben részesíti a másik rovására. Az előnyben részesített fogalomnak azonban Derrida szerint csak a másik fogalommal való ellentétében van értelme. Tagadja, hogy a filozófia általános célja a végső, lezárt rendszer lehetséges lenne. Lényeges fogalma az elkülönböződés (différance – szándékos betűcserével), mellyel a dolgok különbségükben történő megjelenését, különbségükben való létét érzékelteti, valamint a kiegészítés (suppléer), amely a dolgok különbözőségéből eredő hiányra vonatkozik.

A szubjektum nem centrum, középpont, hanem bizonyos konstrukciók állandóan változó összessége. Az ember hiányaiból építkező lény, aki a folyton mozgásban lévő különbségek alapján fedezi fel a dolgok értelmét, ennek során pedig újabb és újabb kiegészítésre szoruló hiány keletkezik: nincs végső értelem, csak az interpretáció előrehaladása.

Mivel a francia filozófust erőteljesen foglalkoztatta a nyelv kérdése, munkássága az irodalomelméletre és az irodalomtudományra is nagy hatást gyakorolt. Derrida nyelvfilozófiájára jellemző, hogy a nyelv metaforikusságát hangsúlyozza. A nyelv ezek szerint nem nevez meg semmilyen transzcendens jelöltet, és nem a referencia (vagyis a valóságra való vonatkozás, a valóság megjelenítése), hanem a metaforikusság jellemzi: a nyelvi jelek egymásra utalnak, egymást tükrözik. A szövegek értelmezése során emiatt soha nem juthatunk el egy végső, önazonos jelentéshez, a szöveg ezért kimeríthetetlen. Másfelől Derrida hangsúlyozta, hogy minden szöveg heterogén, egymást kizáró jelentésekből áll. Ez a nyelvfelfogás egyébként szintén jellemzi Paul de Man műveit, aki Derrida jó barátja volt, és a dekonstrukció amerikai ágának legfontosabb képviselője.

Magyarul

Jegyzetek

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Encyclopædia Britannica (angol nyelven)
  7. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  8. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  9. Fichier des personnes décédées mirror
  10. LIBRIS, 2012. szeptember 18. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

Külső hivatkozások

További információk