A következő cikk a Sarkadi Balázs témával foglalkozik, amely nagyon aktuálissá vált az elmúlt években. A Sarkadi Balázs a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt a szakértők és a nagyközönség érdeklődését is felkeltette. Ebben a cikkben a Sarkadi Balázs-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai fejlődéséig. Ezenkívül elemzik a Sarkadi Balázs különböző ágazatokban gyakorolt hatásait, valamint a lehetséges megoldásokat és a jövőbeli perspektívákat. Kétségtelen, hogy a Sarkadi Balázs olyan téma, amelyet érdemes alaposan tanulmányozni és megérteni, ezért ez a cikk igyekszik hozzájárulni a fontos kérdés körüli vitához és elmélkedéshez.
Sarkadi Balázs | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1948. május 30. (76 éves) Budapest |
Ismeretes mint | orvos, biokémikus |
Iskolái | Semmelweis Egyetem |
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | Budapesti/Semmelweis Orvostudományi Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | membránbiológia |
Kutatási terület | sejtátvitel szabályozása |
Tudományos fokozat | akadémiai doktor (1986) |
Munkahelyek | |
Semmelweis Egyetem | egyetemi tanár (1995–2008), kutatóprofesszor (2008–) |
Országos Vérellátó Szolgálat | osztályvezető főorvos (1992–) |
Tudományos publikációk száma | több mint 280 |
Szakmai kitüntetések | |
Akadémiai Díj (1993) | |
Akadémiai tagság | levelező tag (2004), rendes tag (2010) |
Sarkadi Balázs (Budapest, 1948. május 30. –) orvos, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A biokémián belül a sejtmembránok kutatója, szűkebb kutatási területe a vérsejtek különböző membrán-átvitel folyamatai, a sejtek kalcium-függő szabályozása, valamint daganatok széles körű ellenállásának, rezisztenciájának vizsgálata. 2002 és 2008 között az Országos Gyógyászati Központ kutatási igazgatóhelyettese. 1992-től az Országos Vérellátó Szolgálat membrán- és izotópdiagnosztikai osztályának vezető főorvosa, valamint 1995-től az együttműködő Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.
1966-ban érettségizett, majd felvették a Budapesti Orvostudományi Egyetem (később Semmelweis Orvostudományi Egyetem) Általános Orvosi Karára, ahol 1972-ben szerzett diplomát. Ezt követően az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet (2000-től az Országos Vérellátó Szolgálat) munkatársa lett. Itt a membrán- és izotópdiagnosztikai osztályban kezdett el dolgozni. A hivatali ranglétrát megjárva 1992-ben az osztály vezető főorvosává nevezték ki. 1995-ben habilitált a SOTE-n, ahol egyetemi tanári kinevezést is kapott. Az egyetemen a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetben 2008-ban kutatóprofesszorrá avatták. Ezenkívül az MTA Membránbiológiai és Immunkórtani kutatócsoportjának vezetésével is megbízták. 2002-ben az intézethez tartozó Országos Gyógyászati Központ (Szabolcs Utcai Kórház) kutatási igazgatóhelyettese volt a központ 2008-as megszűnéséig. Magyarországi munkahelyei mellett több alkalommal volt külföldön vendégkutató: Chicagói Egyetem (1976–1977), torontói gyermekkórház (The Hospital for Sick Children, 1982–1983), Észak-karolinai Egyetem (1990–1991, 2000–2001).
1980-ban védte meg a biológiai tudomány kandidátusi, 1986-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Molekuláris Biológiai Bizottságának lett tagja. A Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének 1994 és 2000 között volt tagja, majd 2004-ben levelező, 2010-ben pedig rendes taggá választották. Ezenkívül 2005-ben a londoni székhelyű Academia Europaea is felvette tagjai sorába. Akadémiai tevékenységén kívül a tudományos közélet más szervezeteiben is szerepet vállalt: a Magyar Biokémiai Egyesület, a Magyar Biológiai Társaság és a Magyar Élettani Társaság tagja, előbbinek több éven keresztül elnökhelyettese volt. Ezenkívül az amerikai rákkutatási (American Association of Cancer Research), valamint biokémiai és molekuláris biológiai (Am]erican Society for Biochemistry and Molecular Biology) társaságok tagja lett. Tudományos publikációit magyar és angol nyelven adja közre. Több mint kétszázhetven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője.