Országos Vérellátó Szolgálat

A Országos Vérellátó Szolgálat-ről szóló cikkben részletesen megvizsgáljuk a témához kapcsolódó összes szempontot. Eredetétől és időbeli fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Elemezzük a Országos Vérellátó Szolgálat-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és elméleteket, valamint annak különböző területekre gyakorolt ​​hatását, mint például a kultúra, a gazdaság, a politika, a technológia stb. Ezen túlmenően foglalkozni fogunk azokkal a fő kihívásokkal, amelyekkel a Országos Vérellátó Szolgálat jelenleg szembesül, valamint a témával kapcsolatban felmerülő lehetséges megoldásokkal és innovációkkal. Végső soron ennek a cikknek az a célja, hogy teljes és naprakész áttekintést nyújtson a Országos Vérellátó Szolgálat-ről, releváns információkat és mélyreható elemzést nyújtva mindazok számára, akik érdeklődnek a téma mélyebb megismerése iránt.

Országos Vérellátó Szolgálat
Az Országos Vérellátó Szolgálat Központja, véradóhely
Az Országos Vérellátó Szolgálat Központja, véradóhely
SzékhelyBudapest
Irányítószám1113
CímKarolina út 19–21

Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Feladata az ország egész területén biztosítani a vérellátás megtervezését és megszervezését, az egészségügyi intézmények vér és vérkészítményekkel való ellátását.[1]

Székhelye

Székhelye: 1113 Budapest, Karolina út 19–21.

Története

Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) Szervkoordinációs Iroda (Kelenföld, Daróczi út 16.)
  • A költségvetési szerv alapításának dátuma: 1996. június 6.
  • A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv: a Kormány.
  • A költségvetési szerv korábbi megnevezése: Országos Vérellátó Központ. Közvetlen jogelőd megnevezése: Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet.

2010-2019-ig:

  • Alapító szerv neve: Nemzeti Erőforrás Minisztérium.
  • Irányító szerv neve: Nemzeti Erőforrás Minisztérium.[1]

2020-tól:

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Irányítása és felügyelete

Az OVSz középirányító szerve az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.[3] 2020-tól pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság[4] Az OVSz vezetője a főigazgató. A főigazgató felett a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaviszony létesítése és megszüntetése tekintetében az egészségügyért felelős miniszter. Az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására az ÁEEK, 2021-től az OKFŐ mint középirányító szerv főigazgatója jogosult.[5]

Alaptevékenysége

Az Országos Vérellátó Szolgálat feladatainak ellátása során:

  1. együttműködik az egészségügyi intézményekkel, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, az érintett szakmai kollégiumokkal, a véralapanyagokat továbbfeldolgozókkal, a Magyar Vöröskereszttel, valamint a véradást támogató más civil szervezetekkel,
  2. együttműködési megállapodást köthet más szervekkel a feladatkörébe tartozó donortoborzás, termék-előállítás, diagnosztika és egyéb tevékenységek végzésére, illetve az ezekkel kapcsolatos kutatásokra, fejlesztésekre,
  3. kapcsolatot tart a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel,
  4. feladatkörében részt vesz az Európai Unió illetékes szakmai szervei munkájában, az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról szóló 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozatban foglaltak szerint.[6]

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ a b OVSZ Alapító okirat, 2010. november 2. (Hozzáférés: 2022. május 20.)
  2. ↑ OVSZ Alapító Okirat 3.1 és 3.2, 2020. december 23. . (Hozzáférés: 2022. május 20.)
  3. ↑ OVSZ Szervezeti és működési szabályzat I.2.5., 2019. november 5. . (Hozzáférés: 2022. május 20.)
  4. ↑ OVSZ Alapító Okirat 3.3.1, 2020. december 23. . (Hozzáférés: 2022. május 20.)
  5. ↑ OVSZ Szervezeti és működési szabályzat I.2.7., 2019. november 5. . (Hozzáférés: 2022. május 20.)
  6. ↑ OVSZ Alapító Okirat 4.3, 2020. december 23. . (Hozzáférés: 2022. május 20.)