Ebben a cikkben a Portál:Napóleon-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely különböző területeken váltott ki érdeklődést és vitát. A Portál:Napóleon téma szakértők és amatőrök figyelmét egyaránt felkeltette, különböző megközelítésekkel és szempontokkal, amelyeket érdemes megvizsgálni. A történelem során a Portál:Napóleon jelentős hatással volt a társadalomra, a kultúrára és a mindennapi életre, vitákat és elmélkedéseket váltott ki, amelyek ma is aktuálisak. Ebben a cikkben elmélyülünk a Portál:Napóleon világában, hogy jobban megértsük annak fontosságát és hatását a különböző kontextusokban.
![]() |
Bonaparte Napóleon, teljes francia nevén Napoléon Bonaparte, eredeti olasz nevén Napoleone di Buonaparte, ragadványnevein a korzikai vagy a kis káplár (Ajaccio, Korzika, 1769. augusztus 15. – Szent Ilona szigete, 1821. május 5.), francia tábornok, hadvezér, politikus. 1799–1804-ig Első Konzul, 1804–1814/15-ig I. Napóleon (franciául: Napoléon Ier) néven a franciák császára (Empereur des Français), az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja.
A pápával kötött konkordátuma, valamint közigazgatási, katonai, oktatási és jogi reformjai döntő hatást gyakoroltak a francia társadalom fejlődésére. Seregei alig több, mint egy évtized alatt majdnem minden európai ország ellen harcoltak gyakran egyidejűleg, és Franciaország uralma alá vonták a kontinentális Európa nagy részét, hódítás vagy szövetség által. Sikereinek sorát a katasztrofális oroszországi invázió törte meg. Az ezt követő lipcsei vereség után 1814-ben a szövetséges hadseregek betörtek Franciaország területére, lemondásra kényszerítve Napóleont. Elba szigetére száműzték, de a következő évben visszatért, és száz napra újra magához ragadta a hatalmat. 1815. június 18-án a waterlooi csatában végső vereséget szenvedett. A nagyhatalmak azért, hogy soha ne térhessen vissza, az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona szigetére száműzték, ahol 1821-ben bekövetkezett haláláig brit felügyelet alatt élt.
„Napóleon diktátor volt, aki szétkergette a törvényhozó szervet, aki a központosítás eszközével erősítette meg saját hatalmát, s aki nemcsak a közvélemény befolyását vagy kifejezését nyomta el, de magát a szabad gondolkodást is. Gyűlölte az intellektust, harcba lépett az egyház ellen, rabszolgasorba kényszerítette, s úgy gondolta, hogy cenzúrával, rendőrséggel és propagandával úgy alakíthatja a szellemet, ahogy neki tetszik. Hódító volt, aki mellett nem lehetett békében élni, aki képtelen volt arra, hogy ne süllyessze vazallus sorba szövetségeseit, s aki a fejlődés és a civilizáció szépen csengő jelszavaival leplezte hódításvágyát.”
Pieter Geyl, holland történész
Itt hagyhatsz üzenetet. |
![]() |
Wikidézet Idézetek |
![]() |
Commons Képek |
![]() |
Wikiforrás Szövegek |
![]() |
Wikiforrás (angol) |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Francia forradalom |
Francia Napóleon Portál |
Történelem | Napoleon Kiemelt cikk (fr) |