00Üdvözlünk a Napóleon-portálon! |
Bonaparte Napóleon, teljes francia nevén Napoléon Bonaparte, eredeti olasz nevén Napoleone di Buonaparte, ragadványnevein a korzikai vagy a kis káplár (Ajaccio, Korzika, 1769. augusztus 15. – Szent Ilona szigete, 1821. május 5.), francia tábornok, hadvezér, politikus. 1799–1804-ig Első Konzul, 1804–1814/15-ig I. Napóleon (franciául: Napoléon Ier) néven a franciák császára (Empereur des Français), az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja.
A pápával kötött konkordátuma, valamint közigazgatási, katonai, oktatási és jogi reformjai döntő hatást gyakoroltak a francia társadalom fejlődésére. Seregei alig több, mint egy évtized alatt majdnem minden európai ország ellen harcoltak gyakran egyidejűleg, és Franciaország uralma alá vonták a kontinentális Európa nagy részét, hódítás vagy szövetség által. Sikereinek sorát a katasztrofális oroszországi invázió törte meg. Az ezt követő lipcsei vereség után 1814-ben a szövetséges hadseregek betörtek Franciaország területére, lemondásra kényszerítve Napóleont. Elba szigetére száműzték, de a következő évben visszatért, és száz napra újra magához ragadta a hatalmat. 1815. június 18-án a waterlooi csatában végső vereséget szenvedett. A nagyhatalmak azért, hogy soha ne térhessen vissza, az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona szigetére száműzték, ahol 1821-ben bekövetkezett haláláig brit felügyelet alatt élt.
A teljes szócikk >>>00
Ekkor indult meg Napóleon, lóról leszállva, gyalog, rendületlen nyugalommal, jól ismert lépteivel, karjait hátul összekulcsolva... Ez az ember pedig rendületlenül vonult előre. Már kibontották a háromszínű lobogót. Megrázó pillanat volt ez is a gyűlölt fehér liliomos zászló alá kényszerített katonáknak. De újabb megrázkódtatás érte őket: az elbaiak kis zenekara rázendített a „Marseillaise”-re s Napóleon katonái harsogva énekelték az elsöprő erejű indulót...
Napóleon mint maga a megtestesült dicsőség vonult a megkövült királyi katonák felé, ismert öltözékében, mint a gárda közvitéze, rajta a marengói köpeny, fején a háromszínű kokárdával díszített háromszögletű csákó. Nem is puskalövésnyire, de pisztolylövési távolságra közelítette meg a csapatokat. Valamit tenni kellett. Randon, a húszéves kapitány magánkívül kiáltotta el magát:
- Ott van! Tűz!
Itt dőlhetett volna el Napóleon sorsa, s egész csapatáé. Elhangzott a parancs, a katonák égi jelszava. A kivégzőosztag nem szokta megtagadni az engedelmességet. A katona nem gondolkodik, ő csak egy alkatrésze a puskának. A parancs - parancs.
De senki nem mozdult. Senki sem emelte föl a puskáját, hogy teljesítse a parancsot... A Császár ekkor megállt, s mögötte főtisztjei: Cambronne, Bertrand, Dravot. Napóleon csengő hangon kiáltotta:
- Ötödik hadtestbeli katonáim! Megismertek-e? A császárotok vagyok!
Halálos csend támadt... széttárta szürke köpenyét, kidüllesztette a mellkasát, s előbbi hangján így fejezte be rövid beszédét:
- Ha akad köztetek katona, aki kész megölni a császárát, tessék, itt vagyok!
Ez a hang, a széttárt marengói köpeny, a háromszögletű csákó, és ezernyi emlék, amely a kis káplárhoz fűződik, s maga az egész, ez a mesébe illő találkozás - ki tud ennek ellenállni?
A sápadtan remegő királyi katonákból egyszerre kigyulladt arcú napóleoni vitézek lettek, mennydörgésszerűen kirobbant az „Éljen a császár!”, ez a világot megrengető csatakiáltás. Felbomlottak a sorok, a katonák odarohantak a császárhoz, letérdeltek előtte, boldog volt, aki hozzáérhetett.
Itt hagyhatsz üzenetet. |
Wikidézet Idézetek |
Commons Képek |
Wikiforrás Szövegek |
Wikiforrás (angol) |
Francia forradalom |
Francia Napóleon Portál |
Történelem | Napoleon Kiemelt cikk (fr) |