Üdvözlünk a magyar Wikipédia Miskolc-portálján!szerkesztés
Miskolc-műhelyszerkesztés
A Miskolc-műhely a Miskolccal kapcsolatos szócikkek gondozása céljából jött létre 2013-ban. Ha segíteni akarsz, csatlakozz!
Miskolcszerkesztés
Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa.
A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.
A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.
Bővebben Miskolcról…
Szócikkbemutatószerkesztés
Miskolc postatörténete a 18. század végén kezdődött. A várost sokáig nem érintették a postavonalak, a postaforgalmat csak Ónodon keresztül lehetett lebonyolítani. Az első miskolci postahivatal 1790-ben létesült, és ekkortól kezdve már a várost is érintették a postai útvonalak. A posta épülete (egyben a postamester lakóháza) eleinte kezdetleges körülményeket biztosított, az első elfogadható épület a mai Kazinczy és Batthyány utca sarkán álló épület volt. A vasút városba érkezése (később a távírda beolvasztása a postába) annyira megnövelte a postaforgalmat, ráadásul a nagy miskolci árvíz is megrongálta a postát, hogy szükségessé vált egy központi postaépület létesítése – igaz, még évtizedekig különböző bérleményekben működött a posta. Közben postahivatalok nyíltak Diósgyőrben, Hejőcsabán, a Tiszai pályaudvaron és a városban is.
A miskolci Postapalota 1937-re épült fel Wälder (Walder) Gyula és Reisch Adolf tervei alapján. Az épületet azóta többször is bővítették, de a Magyar Posta Rt. Miskolci Postaigazgatósága és az 1. sz. posta ma is az épületben működik (Kazinczy utca 16.). A sokáig összetett szolgáltatást nyújtó postaszervezetről 1990-ben levált a Műsorszóró Vállalat (ma Antenna Hungária Zrt.) és a Magyar Távközlési Rt. (ma Magyar Telekom Nyrt.).
Bővebben Miskolc postatörténetéről…
|
Képbemutatószerkesztés
Az 1878-as miskolci árvíz emlékműve a Szent Anna téren, Gárdos Aladár alkotása.
Bővebben az 1878-as miskolci árvízről…
|
Tudtad-e, hogy…szerkesztés
- … Miskolc május 11-én tartja ünnepét abból az alkalomból, hogy Ferenc József király 1909-ben ezen a napon adta át a város címeres kiváltságlevelét?
- … Miskolc területén az ősember már 70 000 évvel ezelőtt megtelepedett, és kevés olyan település van Európában, amely ilyen távú történelemmel rendelkezik?
- … a Miskolci Nemzeti Színház a mai Magyarország területének legrégebbi kőszínháza?
- … a diósgyőri kohászat – amely jogelődjeit is tekintve közel 250 évig volt az ország metallurgiai központja – 2009-ben végleg megszűnt?
- … az 1878-as miskolci árvíz a 19. századi Magyarország legtöbb halottat követelő árvize volt?
- … az 1782-ben alapított Diósgyőri Papírgyár Magyarország egyetlen bankjegy- és biztonságipapír-gyártó vállalata?
- … a miskolctapolcai monostor melletti ispotályban már a 13. században gyógyítottak fekvőbetegeket?
- … az 1996-ban létrejött Színháztörténeti és Színészmúzeum épülete az 1843-ban leégett első miskolci kőszínház helyén, annak alapjain áll?
- … a Miskolci Galériának otthont adó Dőry-kúria az 1700-as évek legelején épült (építtetője Dőry (II.) András volt), és a legenda szerint II. Rákóczi Ferenc itt rendezte be főhadiszállását a Rákóczi-szabadságharc idején?
- … Miskolc első teljes körű ingatlan-összeírását, a Miskolci Kötelkönyvet 1702-ben állították össze?
- … a legendás Miskolci 10. honvéd gyalogezred egykori laktanyájában, a Tízeshonvéd utcán, ma a Herman Ottó Gimnázium működik?
- … Miskolcról Anonymus is írt a Gesta Hungarorumban? „A vezér (Árpád) … Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak.”
|
- … Miskolc történelme során kétszer is, 1395-ben és 1519-ben kapott pallosjogot a királytól, a város két pallosa a Herman Ottó Múzeumban látható?
- … Miskolc első díszpolgára Kossuth Lajos volt, és az ország első egész alakos Kossuth-szobrát is Miskolcon emelték?
- … a Földes Ferenc Gimnázium jogelődjei révén mintegy 450 éves múltra tekint vissza?
- … Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
- … az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
- … a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
- … az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos 9 éve bezárt.)
- … az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
- … Miskolc történetét először a helyi születésű akadémikus, Szendrei János írta meg 1885 és 1911 között, öt kötetben?
- … a Villanyrendőr Miskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
- … Mikszáth Kálmán író Mikszáth Kálmán nevű fia 1926 júliusa és 1932 októbere között Miskolc főispánja volt?
|
Ismert miskolciak évfordulói havi bontásbanszerkesztés
Születések
- 1888. május 1. – Bartus Ödön festőművész
- 1916. május 2. – Zambó János bányamérnök, egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem rektora, az MTA tagja, Miskolc díszpolgára
- 1964. május 3. – Jenei László író, szerkesztő
- 1924. május 6. – M. Kristóf Ágnes festőművész
- 1931. május 8. – Reményi János tanár, karnagy, Miskolc díszpolgára
- 1920. május 8. – Richter Richárd bányamérnök, egyetemi tanár, dékán
- 1901. május 9. – Choma József festőművész
- 1912. május 9. – Forrai István karmester, zenepedagógus
- 1829. május 10. – Bódogh Albert orvos, Borsod megye főorvosa
- 1953. május 11. – Korinthus Katalin pedagógus, politikus
- 1963. május 11. – Németh Judit Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő, érdemes és kiváló művész
- 1928. május 13. – Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikus- és festőművész
- 1961. május 13. – Rakusz Éva olimpiai ezüstérmes, világbajnok magyar kajakozó
- 1979. május 14. – Cser Ádám karmester, zeneszerző
- 1941. május 16. – Bozsik István grafikusművész
- 1928. május 16. – Varga Miklós szobrászművész
- 1932. május 17. – Bónis Ferenc zenetörténész, egyetemi tanár
- 1898. május 17. – Geleji Sándor kétszeres Kossuth-díjas kohómérnök, egyetemi tanár
- 1946. május 18. – Patkó Gyula gépészmérnök, egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem rektora, Miskolc díszpolgára
- 1930. május 18. – Varga Gyula Jászai Mari-díjas színész, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
- 1991. május 19. – Kiss Pál Tamás autóversenyző
- 1946. május 20. – Dobrossy István helytörténész, levéltáros, Miskolc díszpolgára
- 1934. május 22. – Kiss Lajos olimpiai bronzérmes, világbajnoki ezüstérmes kajakozó
- 1925. május 23. – Bánó Pál színész
- 1921. május 25. – Terplán Zénó Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, Miskolc díszpolgára
- 1973. május 28. – Harsányi Attila Jászai Mari-díjas színész, rendező
- 1920. május 29. – Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész
- 1913. május 31. – Szabados Ambrus színész, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
Halálozások
- 1972. május 1. – Marjalaki Kiss Lajos régész, helytörténész, tanár
- 1900. május 1. – Munkácsy Mihály festőművész
- 1903. május 4. – Csáthy Szabó István gyógyszerész, üzletember
- 1963. május 5. – Burghardt Rezső festőművész, Munkácsy-díjas, érdemes művész
- 1983. május 6. – Szigeti Oszkár a DVTK válogatott labdarúgója
- 1943. május 10. – Henszelmann Aladár röntgen- és fürdőorvos, egyetemi magántanár
- 1960. május 11. – Meilinger Dezső festőművész
- 2013. május 12. – Ágoston Judit olimpiai bajnok tőrvívó
- 1992. május 13. – Csabai Kálmán Munkácsy-díjas festőművész
- 1967. május 13. – Ficzere László festőművész
- 2016. május 16. – Kaján Tibor kétszeres Munkácsy Mihály-díjas grafikus, karikaturista
- 1980. május 17. – Gáspár Gyula matematikus, egyetemi tanár
- 1985. május 21. – Verő József kohómérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja
- 1933. május 22. – Ferenczi Sándor orvos, pszichoanalitikus
- 1914. május 22. – Kubik Béla Borsod vármegye főispánja, Miskolc első főispánja
- 1991. május 24. – Mráz Ferenc szakszervezeti vezető, Miskolc díszpolgára
- 2015. május 26. – Dobrossy István történész, levéltáros, Miskolc díszpolgára
- 1981. május 28. – Lukovszky László Munkácsy Mihály-díjas grafikus- és festőművész
- 2004. május 29. – Végvári Lajos művészettörténész
A lista szerkesztése
Szócikkválogatásszerkesztés
Kossuth Lajos szobra az Erzsébet téren
Földrajz
Testvérvárosok
Kultúra
Látnivalók
Templomok
Történelem
Híres emberek
Oktatás
Sport
Városrészek
Egyebek
|