Friedlandi csata
Ebben a cikkben a Friedlandi csata témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását és a mai relevanciáját. A következő néhány sorban megvizsgáljuk annak időbeli alakulását, a különböző területekre gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan befolyásolta a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat. A Friedlandi csata egy olyan téma, amely sokak érdeklődését és kíváncsiságát váltotta ki, és ahogy haladunk a cikkben, reméljük, hogy mélyebben megérthetjük fontosságát és jelentését jelenlegi valóságunkban.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Friedlandi csata | |||
 | |||
| Napóleon a friedlandi csatában | |||
| Konfliktus | Napóleoni háborúk | ||
| Időpont | 1807. június 14. | ||
| Helyszín | Kelet-Poroszország | ||
| Eredmény | Francia győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| Térkép | |||
 | |||
 é. sz. 54° 27′, k. h. 21° 01′54.450000°N 21.016667°EKoordináták: é. sz. 54° 27′, k. h. 21° 01′54.450000°N 21.016667°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedlandi csata témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Negyedik koalíciós háború (1806–1807) |
|---|
 |
A friedlandi csata (1807. június 14.) Napóleon császár győztes csatája, amely kárpótolta őt az Eylaunál elszenvedett kudarcért.
Előzmények
Az Osztrák Császárság és a Porosz Királyság legyőzése után Napóleon császár a negyedik koalíció utolsó, még harcoló állama, az Orosz Birodalom ellen fordult. A csatára Friedlandnál (ma Pravgyinszk, Oroszország) került sor, a kelet-poroszországi Königsbergtől (ma Kalinyingrád) 43 km-re délkeletre.
A csata
Napóleon hatalmas seregének 80 000 katonája (közöttük lengyel, holland, olasz és német egységek) álltak szemben Bennigsen tábornok 58 000 főnyi orosz hadseregével. Az orosz csapatok zöme Friedlandnál átkelt az Łyna (Alle) folyó nyugati partjára, és június 14-én reggel megtámadta Jean Lannes marsall elszigeteltnek látszó hadtestét. Lannes marsall a több mint kétszeres túlerővel szemben kilenc óra hosszan állta Bagratyion herceg vezette orosz rohamokat, ezalatt Napóleon összevonhatta erőit.
Délután öt órakor Napóleon mintegy 65 000 emberével megindította a főtámadást, és alig két óra alatt a kicsiny Friedland faluba szorította be az orosz hadsereg déli szárnyát. Az itt összeszorult oroszokat a közelről tüzelő francia ágyúk kartácstűzzel lekaszabolták. Az orosz katonák egy része elesett vagy fogságba került, a többieket beszorították a folyóba, amelynek hídjait a franciák már előzőleg lerombolták.
Eredményei
Bennigsen hadserege felmorzsolódott, és másnap szövetségese, a porosz Anton Wilhelm von L’Estocq tábornok – mintegy 25 000 emberével – feladta Königsberget és visszavonult Tilsitbe. A franciák megszállták Königsberget. Napóleon császár ennek eredményeként köthette meg I. Sándor orosz cárral a tilsiti béke szerződést.
