Plantagenêt-ház
A mai világban a Plantagenêt-ház olyan téma, amely minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. Legyen szó fontos eseményről, releváns figuráról, új koncepcióról vagy valami egészen másról, a Plantagenêt-ház jelentős hatást tudott gyakorolni a társadalomra. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, mi teszi a Plantagenêt-ház-et olyan érdekessé és fontossá, valamint azt, hogy mekkora befolyása van a különböző területeken. A Plantagenêt-ház eredetétől a jelenlegi hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern világban, és elengedhetetlen, hogy megértsük jelentőségét a mindennapi életünkben.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Plantagenêt-ház | |
 | |
| Ország | Angol Királyság |
| Nemzetiség | angol |
| Alapítva | XII. század |
| Alapító | V. Gottfried, Anjou grófja |
| Kihalt |
|
| Utolsó tag | Edward Plantagenet, Warwick 17. grófja, 1475–1499[1] |
| Feje | Henry Somerset Beaufort 12. hercege |
| Oldalág |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Plantagenêt-ház témájú médiaállományokat. | |
A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni. Eredetileg egy francia grófi család volt, akik Anjou tartományban uralkodtak, később megörökölték Normandiát (1144–1204 és 1415–1450) és az Angol Királyságban is uralkodtak (1154–1399), illetve megszerezték a Jeruzsálemi Királyságot is (1131–1205).
A Plantagenêt nevet eredetileg Plante Genest-nek, Plantegenest-nek vagy Plantaginet-nek írhatták. A név Anjou Gottfriedtől, II. Henrik angol király apjától ered. A legvalószínűbb feltevés az, hogy Gottfried a sisakján egy rekettyeágat hordott, hogy sikeresebb legyen a vadászatban. Innen származik a „Plantagenet” név.
Az angol uralkodóházból 1154 és 1485 között 14 király került ki. Közülük hat tartozott az oldalági York-házhoz, illetve a Lancaster-házhoz. A család a Godofréd, Anjou grófja (†1151) és Matilda császárné, I. Henrik leánya között köttetett házasságból eredt.
Egyes történészek az Anjou-ház vagy Angevin-dinasztia elnevezést II. Henrikre és 13 utódjára alkalmazzák, mások csak őrá és fiaira (I. Richárd és János). Később jobb név híján ez utóbbiak utódait – I., II., és III. Edwardot – nevezték Plantagenetnek. A név hivatalos használatának első bizonyítéka 1460-ból maradt fenn, amikor Richárd, York hercege Richard Plantagenet néven lépett fel trónkövetelőként.
III. Edward örököse, a Fekete Herceg után csak egy fiú maradt, aki nagyapját követve II. Richárd néven lépett trónra. Halálával (1400) a családnak ez az ága kihalt. Lionelnek, Edward második életben maradt fiának egy lánya volt, Philippa, aki March III. earljéhez ment feleségül, ezzel családjára ruházva a trónöröklés jogát. Ám Genti János, a sorban a következő fiú, aki házassága révén a Lancaster hercege címet is megszerezte, felélesztette a családot, amely John fiának, IV. Henriknek - Richárd lemondatását követő - trónra lépésével hatalomra jutott.
III. Edward negyedik fia, Edmund of Langley, aki 1385-ben lett York hercege, megalapította a York-házat. Két fia született, egyikük, Edward, York második hercege, Agincourt-nál esett el. A másik azonban, Richard, Cambridge earlje, aki Philippa lányát, Lionel unokáját és örökösét vette el, megszerezte a York-ház számára az utódlás jogát.
Fiuk és VI. Henrik (IV. Henrik unokája) között, illetve az ő fiaik és utódaik között zajlott a rózsák háborúja néven ismert dinasztikus küzdelem, melynek során mindkét ágból többen elestek. A háború a York-ház utolsó uralkodójának, III. Richárdnak, Tudor Henriktől Bosworth Fieldnél elszenvedett vereségével ért véget, amely után a győztes VII. Henrik néven lépett a trónra, és megalapította a Tudor-házat.
A Plantagenet-ház utolsó törvényes és egyenes ági tagját, Edwardot, Warwick grófját, aki Richard yorki herceg unokája volt, 1499-ben végezték ki.
| A Plantagenêt-, Lancaster- és York-ház férfi tagjainak családfája |
|---|
|
A Plantagenêt-, Lancaster- és York-ház férfi tagjai, férfi leszármazási vonala, legális, nem-morganatikus tagjai, akik nemesi címet viseltek. Jelmagyarázat:
|
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Ugyan a Plantagenet-ház Warwick 17. grófjával kihalt, de az alapító egyenes férfi ági leszármazottja a Beaufort-család, amelyet 1397-ben nyilvánított törvényessé az angol Parlament. A ház alapítója, John Beaufort Genti János lancasteri herceg törvénytelen fiaként született.
