Pálpusztai sajt

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Pálpusztai sajt milyen hatással volt a mai társadalom különböző aspektusaira. Megjelenése óta a Pálpusztai sajt vitákat, vitákat és jelentős változásokat generált különböző területeken. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Pálpusztai sajt hogyan befolyásolta a politikát, a gazdaságot, a kultúrát, a technológiát és mindennapi életünk más fontos aspektusait. Ezenkívül elmélyülünk a Pálpusztai sajt múltjában, jelenében és jövőjében, hogy jobban megértsük fejlődését és jelentését a jelenlegi kontextusban. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és mélyreható látásmódot kínáljon a Pálpusztai sajt-ről, azzal a céllal, hogy az olvasó szélesebb és gazdagabb megértését nyújtsa ennek a jelenségnek.

Pálpusztai sajt
Nemzet, országMagyarország
Alapanyagoktehéntej, rúzsflóra
Pálpusztai sajt csomagolva

A pálpusztai sajt tehéntejből készült, sózott, oltós alvasztású, rúzsflórával érő, lágy, zsíros sajt.

A pálpusztai sajt híres jellegzetesen erős, pikáns, enyhén ammóniás, orrfacsaró bukéjáról, ami minden rúzsflórával érő sajt jellegzetessége. A sajttészta lágy, legfeljebb kevés apró erjedési vagy röglyuk található benne. Kis méret és tömeg, rövid érési idő jellemzi, kívülről befelé érik. Íze az érés folyamán alakul ki, a tárolás ideje alatt folyóssá válhat.

A pálpusztai sajt egyike a kevés tradicionális magyar sajtnak, noha története nem nyúlik vissza túl régre.

Magyarországon a 20. század eleje óta készítenek pálpusztai sajtot a sörkorcsolya (romadur) jellegű sajtok mintájára. Alakja általában hasáb vagy kocka.

Nevének eredete

Heller Pál az 1890-es években alapította meg sajtgyárát Budapesten a Kerepesi úton. Ez volt a Derby Sajt- és Vajtermelő Rt. Itt alkották meg a Derby és a Pálpusztai sajtot is. Az utóbbit a gyáralapító saját magáról nevezte el (Pál), amihez a pusztát a jobban csengő név miatt toldották hozzá.[1] Tehát a név nem egy valós helyre utal, nem volt semmiféle puszta, ahonnan a tejet hozták volna a gyárba vagy ahonnan a sajt receptje származhatna. A Derby sajt neve pedig a gyárhoz közeli lóversenypályára utal.[2]

Rúzsflórás érlelése

A rúzsflóra egy obligát aerob baktérium színtenyészete, amely azért nő a sajt felületén, mert csak oxigén jelenlétében szaporodik. Enzimjei erőteljesen bontják a sajtot alkotó tejfehérjéket, egészen az aminosavakig, a sajt zsírját pedig egészen a zsírsavakig. A pálpusztai sajt felületén egy erősen fehérjebontó baktérium, a Brevibacterium linens tenyészet hozza létre a vörösesbarna, nyálkás bevonatot.

A baktériumtenyészetet a rúzsflórával érő sajtok felületére enyhén sós oldat formájában, kenegetéssel viszik fel, majd az érlelés során 2-3 naponként átfordítják a sajtokat és újra bekenik a felületüket.

Érdekesség, hogy a sajt érleléséhez használt Brevibacterium linens az emberi bőrön is fellelhető baktérium. A keratin és a faggyú bontásával részben ez a baktérium is közreműködik az ember testszagának kialakításában.

Előírás

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a pálpusztai sajtnak 43-57 gramm súlyúnak és 4–5 cm hosszú, 3–4 cm széles, 2,5–3,5 cm magas hasáb alakúnak kell lennie. Szárazanyag-tartalma legalább 44% (m/m), a szárazanyag zsírtartalma pedig legalább 45% (m/m) kell legyen.

Jegyzetek

  1. ↑ Százéves a pálpusztai, magyarkonyhaonline.hu
  2. ↑ Hungarikum rangra pályázik a 120 éves pálpusztai sajt. . (Hozzáférés: 2015. február 26.)

Irodalom

Magyar Élelmiszerkönyv

További információk