Nagybajcs | |||
Nagybajcs látképe nyugat felől, a 1303-as útról | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Győri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Teilinger Imre (független) | ||
Irányítószám | 9063 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1188 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 128,5 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagybajcs község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.
A Kisalföld szigetközi részén, Győrtől 12 kilométerre észak-északkeletre, a Duna partján helyezkedik el.
A község Győr felől a 14-es főútból, Pataháza városrészben északkelet felé kiágazó, és a Duna töltéséig vezető, közel 9,5 kilométer teljes hosszúságú 1301-es úton érhető el, Bácsa városrészen és Kisbajcson keresztül. A település területén torkollik bele az előbbi útba, Vámosszabadi Győrszabadi településrésze felől az 1303-as út.
A Nagy-Duna partján fekvő község magja a kora középkorban egy kis halásztelep volt. Első említése Boych írásmóddal 1252-ből származik. A halászatot – és az aranyászást – később állattenyésztés váltotta fel, most pedig Győr bolygótelepüléseként egyre többen keresik kenyerüket az iparban.
Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Nagybajcsról: „Nagy-Bajcs, magyar falu Győr vmegyében, szinte a Duna jobb partján, 615 kath., 3 evang., 21 ref., 13 zsidó lak., kath. paroch. szentegyházzal. Határa jó buzát terem; legelője, erdeje, vadja elég a szigetben. Dunamalmok. Halászat. F. u. többen.”
Az 1954-es árvíz a falu nagy részét elpusztította.
A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás keretében nem lehetett polgármester-választást tartani, mert a posztra egyetlen ember sem jelöltette magát. Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 1999. május 16-án tartották meg, öt jelölt részvételével.
2016. szeptember 4-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Nagybajcson, mert a korábbi polgármester 2016. május 8-i hatállyal lemondott posztjáról. A választáson hat jelölt indult, közülük a győztes kerek 200 szavazatot szerzett – majdnem dupláját a második helyezett Teilinger Imre 110-es szavazatszámának –, ez számára 41,67 %-os eredményt jelentett.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 969 | 951 | 977 | 1079 | 1181 | 1188 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,1%, református 2,3%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,8% (19% nem nyilatkozott).
Római katolikus temploma 1869-ben épült, benne egy művészi kivitelű, nagy értékű, 16. századi Pieta-szoborral. Az egyházi kincsek budapesti gyűjteményes kiállításának ez volt az egyik kiemelkedő darabja.
A Győri járás települései | |
---|---|
Abda • Bezi • Bőny • Börcs • Dunaszeg • Dunaszentpál • Enese • Fehértó • Gönyű • Győr • Győrladamér • Győrság • Győrsövényház • Győrújbarát • Győrújfalu • Győrzámoly • Ikrény • Kajárpéc • Kisbajcs • Koroncó • Kunsziget • Mezőörs • Mosonszentmiklós • Nagybajcs • Nagyszentjános • Nyúl • Öttevény • Pér • Rábapatona • Rétalap • Sokorópátka • Tényő • Töltéstava • Vámosszabadi • Vének |